The Daily Audio Bible
Today's audio is from the NIV. Switch to the NIV to read along with the audio.
Az el nem foglalt területek
13 Amikor Józsué megöregedett, és megvénült, ezt mondta neki az Úr: Te megöregedtél, megvénültél, pedig még igen sok birtokba veendő maradt az országban.
2 Ez van még hátra az országból: a filiszteusok egész területe és a gesúriaké mind;
3 az Egyiptomtól keletre fekvő terület, Sihórtól észak felé a kánaániakhoz tartozó Ekrón határáig; a filiszteusok öt fejedelme: a gázai, asdódi, askelóni, gáti és ekróni; továbbá az avviak;
4 délen a kánaániak egész földje és a szidóni Meárá egészen Áfékig, az emóriak határáig.
5 Azután a gebaliak földje és keleten az egész Libánon, a Hermón-hegység lábánál fekvő Baal-Gádtól egészen a hamáti útig;
6 a hegység egész lakossága a Libánontól Miszrefót-Majimig, az összes szidóni. Én magam űzöm ki őket Izráel fiai elől. Oszd csak ki sorsvetéssel Izráelnek örökségül, ahogyan megparancsoltam neked.
7 Most azért oszd el ezt a földet örökségül a kilenc törzs és Manassé fél törzse között.
A Jordánon túli terület felosztása
8 Ugyanakkor a rúbeniek és gádiak is megkapták örökségüket, amit Mózes adott nekik a Jordánon túl keleten. Úgy osztották fel, ahogyan Mózes, az Úr szolgája adta nekik:
9 Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, a várost a patak középső folyásánál és Médebának egész fennsíkját Díbónig,
10 meg az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak összes városát az ammóniak határáig;
11 Gileádot, meg a gesúriak és maakátiak területét, az egész Hermón-hegységet és az egész Básánt Szalkáig;
12 Básánban Óg egész királyságát, aki Astárótban és Edreiben uralkodott. Ő maradt meg a refáiak utódai közül, akiket Mózes vert le, és űzött el.
13 De Izráel fiai nem űzték ki a gesúriakat és maakátiakat, ezért Gesúr és Maakát lakói ott vannak Izráel között még ma is.
14 Csak Lévi törzsének nem adott örökséget: Izráel Istenének, az Úrnak tűzáldozatait kapta örökségül az ígéret szerint.
Rúben öröksége
15 Rúben fiai törzsének ezt adta Mózes nemzetségenként.
16 Övék lett a következő terület: Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, maga a város a patak középső folyásánál és Médebának egész fennsíkja,
17 Hesbón és a hozzátartozó városok a fennsíkon, Díbón, Bámót-Baal és Bét-Baal-Meón,
18 Jahcá, Kedémót, és Méfaat,
19 Kirjátaim, Szibmá és Ceret-Hassahar a völgyből kiemelkedő hegyen,
20 továbbá Bét-Peór, a Piszgá dombvidéke és Bét-Hajjesímót.
21 A fennsík összes városa és az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak egész királysága. Őt is megverte Mózes meg Midján fejedelmeit: Evít és Rekemet, Cúrt és Húrt is, meg Rebát, a Szíhónnak alárendelt vezéreket, akik az országban laktak.
22 Bálámot, Beór fiát, a jóst is fegyverrel ölték meg Izráel fiai a többi lemészároltakkal együtt.
23 Rúben fiainak területe tehát a Jordán és vidéke lett. Ez Rúben fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
Gád öröksége
24 Gád törzsének, Gád fiainak is Mózes adott örökséget nemzetségenként.
25 Ez a terület jutott nekik: Jazér és Gileád összes városa és az ammóniak országának fele Aróérig, amely Rabbával szemben van,
26 azután Hesbóntól Rámat-Hammicpéig és Betónímig, meg Mahanaimtól Lódebár határáig.
27 A völgyben pedig Bét-Hárám, Bét-Nimrá, Szukkót és Cáfón, ami megmaradt Hesbón királyának, Szíhónnak a királyságából. Tehát a Jordán és vidéke, a Kinneret-tenger végéig a Jordánon túl keleten,
28 ez Gád fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
Manassé öröksége
29 Manassé törzse felének is Mózes adott örökséget. Ez jutott a Manassé fiai törzse felének nemzetségenként:
30 az ő területük lett Mahanaimtól kezdve az egész Básán, Ógnak, Básán királyának az egész királysága és Jáírnak összes faluja, amely Básánban van, hatvan város.
31 Továbbá Gileád fele és Astárót meg Edrei, Óg királyságának a városai Básánban. Ez jutott a Manassétól származó Mákír fiainak, Mákír fiai felének, nemzetségenként.
32 Ezeket adta Mózes örökségül Móáb mezőségén, a Jordánon túl, Jerikótól keletre.
33 Lévi törzsének azonban nem adott Mózes örökséget. Maga az Úr, Izráel Istene az ő öröksége, ahogyan megígérte neki.
A Jordánon inneni terület felosztása
14 Ez lett Izráel fiainak az öröksége Kánaán földjén. Eleázár pap és Józsué, Nún fia meg a törzsek családfői adták örökségül Izráel fiainak.
2 Sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét, ahogyan megparancsolta az Úr Mózes által.
3 Mert két és fél törzsnek még Mózes adott örökséget a Jordánon túl. Viszont a lévitáknak nem adott örökséget közöttük.
4 Mivel József fiaiból két törzs lett, Manassé és Efraim, ezért a lévitáknak nem adtak osztályrészt az országban, hanem lakóhelyül városokat, az azokhoz tartozó legelőket pedig jószáguk és javaik részére.
5 Úgy tettek Izráel fiai, és úgy osztották fel a földet, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek.
6 Júda fiai Gilgálban Józsué elé járultak, és a kenizzi Káléb, Jefunne fia ezt mondta neki: Te tudod, hogy mit mondott az Úr Mózesnek, az Isten emberének rólam és rólad Kádés-Barneában.
7 Negyven esztendős voltam, amikor elküldött engem Mózes, az Úr szolgája Kádés-Barneából, hogy kémkedjem ebben az országban. Én olyan hírt hoztam neki, amilyen a szívemből jött.
8 Társaim azonban, akik velem együtt jöttek, megrémítették a nép szívét. De én teljes mértékben követtem Istenemet, az Urat.
9 Azon a napon így esküdött meg Mózes: Bizony, a te örökséged lesz és a te fiaidé mindörökké az a föld, amelyre lábad lépett, mivel teljes mértékben követted az én Istenemet, az Urat.
10 Mostanáig életben tartott engem az Úr, ahogyan megígérte. Negyvenöt éve annak, hogy ezt az ígéretet tette az Úr Mózesnek, amikor a pusztában járt Izráel. Most, éppen ma vagyok nyolcvanöt esztendős.
11 Még ma is olyan erős vagyok, mint amikor Mózes elküldött engem. Amilyen akkor volt az erőm, olyan az erőm most is: harcba vonulok, és visszatérek.
12 Most azért add nekem azt a hegyvidéket, amit megígért az Úr azon a napon, hiszen te is hallottad akkor, hogy anákok vannak ott és megerősített nagy városok. Talán velem lesz az Úr, és kiűzöm őket, ahogyan megígérte az Úr!
13 Józsué megáldotta őt, és örökségül adta Hebrónt Kálébnak, Jefunne fiának.
14 Ezért lett Hebrón a kenizzi Kálébnak, Jefunne fiának az öröksége mind a mai napig, mert teljes mértékben követte az Urat, Izráel Istenét.
15 Hebrón neve azelőtt Kirjat-Arba volt. Arba volt a legnagyobb ember az anákok között. Azután béke lett az országban, nem volt háború.
A hamis bíró
18 Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk.
2 Ezt mondta: "Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte.
3 Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
4 Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,
5 mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül."
6 Azután így szólt az Úr: "Halljátok, mit mond a hamis bíró!
7 Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?
8 Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?"
A farizeus és a vámszedő
9 Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta:
10 "Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő.
11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.
12 Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.
13 A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.
14 Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik."
Jézus megáldja a gyermekeket(A)
15 Ezután kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak,
16 Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.
17 Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."
Vigasztalódás elnyomatás után
85 A karmesternek: Kórah fiainak a zsoltára.
2 Megkegyelmeztél, URam, országodnak, jóra fordítottad Jákób sorsát.
3 Megbocsátottad néped bűnét, elengedted minden vétkét. (Szela.)
4 Visszatartottad nagy haragodat, elfojtottad haragod hevét.
5 Fordulj felénk, szabadító Istenünk, ne haragudj ránk többé!
6 Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?
7 Nem akarsz új életet adni nekünk, és örömöt szerezni népednek?
8 Mutasd meg, URam, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást!
9 Hadd halljam meg, mit hirdet az ÚRisten! Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.
10 Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz, hogy dicsősége lakozzék földünkön.
11 Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást.
12 Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.
13 Az ÚR is megad minden jót, földünk is meghozza termését.
14 Igazság jár előtte, az készít utat lépteinek.
7 Van, aki gazdagnak mutatja magát, pedig semmije sincs; van, aki szegénynek, pedig nagy a vagyona.
8 A gazdagság az ember életének váltságdíja lehet, a szegény pedig fenyegetést sem hall.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society