Add parallel Print Page Options

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.[a]

Dicsérlek, Örökkévaló, teljes szívemből!
    Elsorolom csodálatos tetteidet.
Vigadok és örülök neked,
    énekkel dicsérem neved, ó Felséges!
Miattad hátat fordítanak ellenségeim,
    elfutnak előled, földre esnek,
    megsemmisülnek egészen.

Mert trónodra ültél, mint igazságos bíró,
    ítéletet hoztál, és javamra ítéltél.
Megfenyítetted a nemzeteket,
    elpusztítottad a gonoszokat,
    még a nevüket is örökre eltörölted.
Elpusztult az ellenség,
    városai rommá lettek.
Végleg kigyomláltad őket,
    még emlékük is örökre elveszett.

De örökké uralkodik az Örökkévaló!
    Ítélkezéshez állította fel trónját,
igazságosan ítél meg minden embert.
    Bizony, méltányosan ítéli a nemzeteket!
Az elnyomottaknak az Örökkévaló lesz biztos menedékük,
    magas kővár a veszedelem idején.
10 Ezért bíznak benned,
    akik igazán ismernek téged,
mert te, Örökkévaló, nem hagyod el,
    aki hozzád fordul segítségért.

11 Énekeljetek dicséretet az Örökkévalónak, aki Sionban lakik!
Hirdessétek a népek között hatalmas tetteit!
12 Mert számon kéri az Örökkévaló
    a gyilkostól áldozata vérét,
és nem felejti el
    a nyomorultak jajkiáltásait!

13 Könyörülj rajtam, Uram!
    Nézd, hogyan üldöznek ellenségeim!
Ments ki a halál kapujából,
14     hogy Jeruzsálem kapujában dicsérhesselek,
    és örülhessek, hogy megszabadítottál!

15 A nemzetek beleestek a verembe,
    amelyet másoknak ástak,
    és csapdájuk saját lábukat fogta meg.
16 Így mutatta meg nekik az Örökkévaló,
    hogy igazságosan ítél:
    a gonoszt saját csapdájában fogta meg. Higgajon Szela

17 A gonosz emberek
    a halottak országába kerülnek.
Bizony, oda jut minden nép,
    amely elfeledkezik Istenről!
18 De az Örökkévaló nem felejti el az alázatos szegényeket:
    meglátják, hogy nem hiába reménykedtek benne!

19 Kelj fel, Örökkévaló!
    Ne tűrd tovább az erőszakosságot!
Állítsd magad elé,
    ítéld meg a népeket!
20 Tanítsd meg őket,
    hogy féljenek téged!
Hadd tudják meg,
    hogy csupán halandó emberek! Szela

Footnotes

  1. Zsoltárok 9:1 zsoltár Több héber kéziratban és az ókori görög fordításban (LXX) a 9. és a 10. egyetlen zsoltárt alkot.

Az éneklõmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.

Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;

Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélõ- székben ültél, mint igaz bíró.

Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.

Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.

Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az õ székét.

És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

10 És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején.

11 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

12 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.

13 Mert számon kéri a [kiontott] vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.

14 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

15 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.

16 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

17 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.

18 Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.

19 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

20 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted!

21 Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela.