Add parallel Print Page Options

Harmadik Könyv

(Zsoltárok 73–89)

Ászáf zsoltára.

73 Milyen jóságos Isten Izráelhez,
    milyen jó a tiszta szívűekhez!
De én majdnem vétkeztem,
    kis híján elestem.
Mert láttam az istentelen sikerét,
    irigyeltem az elbizakodott szerencséjét.
Jólétben élnek, és egészségesek,
    amit csak akarnak, véghezviszik.
Nincsenek gondjaik, könnyen élnek,
    nem érik őket bajok és csapások,
    mint bennünket.
Magasan hordják az orrukat,
    erőszakosak és kegyetlenek.
Jól látszik ez rajtuk, mint az ékszerek
    és divatos ruhák, melyeket hordanak.
Megszerzik, amit megkívánnak,
    amit csak akarnak, megteszik.
Büszkék, és mindent kicsúfolnak,
    gőgös szavakkal fenyegetőznek.
Isteneknek képzelik magukat,
    és úgy is beszélnek.
10 Ezért van tekintélyük az emberek előtt,
    akik isszák szavaikat, mint a vizet.[a]
11 Azt mondják: „Isten nem törődik vele, mit teszünk!
    Nem is tud róla a Felséges!”

12 Istenem, nézd a gonoszokat,
    milyen büszkék, mégis milyen jól élnek,
    egyre jobban gazdagodnak!
13 Mi haszna, hogy magamat tisztán megőriztem,
    szívem megtisztítottam,
    s tetteimre vigyáztam, hogy ne vétkezzem?
14 Miért kell annyit szenvednem?
    Miért tűrjem a fenyítéseket?

15 De ha én is így szólnék,
    elárulnám népedet, Istenem!
16 Nem értettem ezt, akárhogy igyekeztem,
    felfoghatatlan ez nekem!
17 De bementem Isten Templomába,
    s akkor végre megértettem a gonoszok sorsát.
18 Milyen vékony jégen járnak az istentelenek!
    Milyen könnyen elpusztíthatod őket!
19 Hirtelen-váratlan elesnek, tönkremennek,
    megrémülnek, s már végük is van!
20 Hirtelen eltűnnek,
    mint ébredéskor az álom.
Mikor felkelsz, elsöpröd őket,
    mint álmaink rémeit!
21 Milyen ostoba voltam,
    hogy bosszankodtam miattuk!
22 Oly ostobán viselkedtem,
    mint az értelmetlen állatok!
23 Hiszen mindig veled vagyok, Istenem!
    Kézen fogva vezetsz,
24 tanácsoddal igazgatsz,
    végül dicsőségedbe fogadsz be engem!
25 Hiszen ha te velem vagy, aki a Mennyben laksz,
    ki mást kívánhatnék a Földön rajtad kívül?
26 Testem és szívem lehet, hogy cserbenhagy,
    de Isten mindig erős kőváram marad,
    ő az én örökségem örökké!
27 Istenem, akik eltávolodnak tőled,
    mind elpusztulnak!
Bizony, elpusztítod,
    akik hűtlenül elhagynak téged!
28 Milyen jó a közeledben élni, Istenem!
    Benned bízom, Örökkévaló Isten,
    és hirdetem tetteidet mindenkinek!

Footnotes

  1. Zsoltárok 73:10 Ez a vers az eredeti héber szövegben nehezen érthető.

73  Aszáf zsoltára.
Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívûek.

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az õ erejök állandó.

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erõszak borítja õket.

A kövérség miatt kinn ülnek az õ szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

10 Azért fordul az õ népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;

11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyûjtenek!

13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

18 Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.

19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.

20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.

21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.

25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

27 Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.

28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.

HARMADIK KÖNYV

A kételkedő ember megnyugvása

73 Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez!

De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban.

Mert felindultam a kérkedők miatt, látva a bűnösök jólétét.

Mert halálukig sincsenek kínjaik, és kövér a testük.

Nincs részük az emberek gyötrelmében, nem érik őket csapások, mint más embereket.

Ezért a kevélység nyakláncát hordják, és az erőszak köpenyébe burkolóznak.

Jómódjukban kérkedve néznek szét, szívükben öntelt gondolatok járnak.

Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, elnyomással fenyegetőznek dölyfösen.

Az ég ellen is feltátják szájukat, nyelvükkel megszólják a földet.

10 Ezért fordul feléjük a nép, és mohón isszák szavaikat, mint a vizet.

11 Ezt mondják: Honnan tudná ezt az Isten? Lehet-e tudomása erről a Felségesnek?

12 Íme, ilyenek a bűnösök! Háborítatlanul gyarapítják vagyonukat szüntelen.

13 De én hiába tartottam tisztán a szívemet, hiába mostam kezemet ártatlanságomban,

14 mert csapások értek mindennap, fenyítések minden reggel.

15 Már arra gondoltam, hogy én is úgy beszélek, mint ők, de akkor megtagadtam volna fiaid nemzetségét.

16 Elgondolkoztam rajta, meg akartam érteni, de túl nehéznek tűnt nekem.

17 Végül elmentem Isten szent helyére, és megértettem, hogy milyen végük lesz.

18 Bizony, sikamlós talajra állítottad, és pusztulásba döntöd őket!

19 Hogy fognak elpusztulni egy pillanat alatt! Végük lesz, semmivé lesznek rémületükben.

20 Mint ébredés után az álomkép, úgy tűnik el képük, ha fölserkensz, Uram!

21 Ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm,

22 akkor olyan ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat.

23 De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet.

24 Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz.

25 Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban.

26 Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!

27 Bizony, elpusztulnak azok, akik eltávolodnak tőled. Kiirtod mindazokat, akik elhagynak téged!

28 De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet.

BOOK III

Psalms 73–89

Psalm 73

A psalm of Asaph.

Surely God is good to Israel,
    to those who are pure in heart.(A)

But as for me, my feet had almost slipped;(B)
    I had nearly lost my foothold.(C)
For I envied(D) the arrogant
    when I saw the prosperity of the wicked.(E)

They have no struggles;
    their bodies are healthy and strong.[a]
They are free(F) from common human burdens;
    they are not plagued by human ills.
Therefore pride(G) is their necklace;(H)
    they clothe themselves with violence.(I)
From their callous hearts(J) comes iniquity[b];
    their evil imaginations have no limits.
They scoff, and speak with malice;(K)
    with arrogance(L) they threaten oppression.(M)
Their mouths lay claim to heaven,
    and their tongues take possession of the earth.
10 Therefore their people turn to them
    and drink up waters in abundance.[c]
11 They say, “How would God know?
    Does the Most High know anything?”

12 This is what the wicked are like—
    always free of care,(N) they go on amassing wealth.(O)

13 Surely in vain(P) I have kept my heart pure
    and have washed my hands in innocence.(Q)
14 All day long I have been afflicted,(R)
    and every morning brings new punishments.

15 If I had spoken out like that,
    I would have betrayed your children.
16 When I tried to understand(S) all this,
    it troubled me deeply
17 till I entered the sanctuary(T) of God;
    then I understood their final destiny.(U)

18 Surely you place them on slippery ground;(V)
    you cast them down to ruin.(W)
19 How suddenly(X) are they destroyed,
    completely swept away(Y) by terrors!
20 They are like a dream(Z) when one awakes;(AA)
    when you arise, Lord,
    you will despise them as fantasies.(AB)

21 When my heart was grieved
    and my spirit embittered,
22 I was senseless(AC) and ignorant;
    I was a brute beast(AD) before you.

23 Yet I am always with you;
    you hold me by my right hand.(AE)
24 You guide(AF) me with your counsel,(AG)
    and afterward you will take me into glory.
25 Whom have I in heaven but you?(AH)
    And earth has nothing I desire besides you.(AI)
26 My flesh and my heart(AJ) may fail,(AK)
    but God is the strength(AL) of my heart
    and my portion(AM) forever.

27 Those who are far from you will perish;(AN)
    you destroy all who are unfaithful(AO) to you.
28 But as for me, it is good to be near God.(AP)
    I have made the Sovereign Lord my refuge;(AQ)
    I will tell of all your deeds.(AR)

Footnotes

  1. Psalm 73:4 With a different word division of the Hebrew; Masoretic Text struggles at their death; / their bodies are healthy
  2. Psalm 73:7 Syriac (see also Septuagint); Hebrew Their eyes bulge with fat
  3. Psalm 73:10 The meaning of the Hebrew for this verse is uncertain.