Add parallel Print Page Options

Ének. Kórah fiainak zsoltára.

48 Nagy az Örökkévaló!
    Méltó, hogy dicsérjük őt Istenünk városában,
Isten szent hegyén,
    amely szépen emelkedik, az egész világ örömére!
Sion hegye az Isten igazi hegye,
    a Nagy Király városa!
Palotáiban mindenki ismeri Istent,
    mint erős kővárat és menedéket.
Mert a királyok összefogtak,
    felvonultak Isten városa ellen, hogy megostromolják.
Mikor meglátták, elámultak,
    félelem fogta el őket, és szétfutottak!
Megrémültek és reszkettek,
    mint a vajúdó asszony.
Bizony, a keleti széllel összetörted
    a királyok nagy hajóit, Istenem!
Amit hallottunk hatalmadról,
    most saját szemünkkel látjuk,
az Örökkévaló, a Seregek Ura városában,
    Istenünk városában.
Megerősíti Isten ezt a várost örökké! Szela

Kegyelmedről emlékezünk
    templomodban, Istenünk.
10 Amilyen dicső a neved,
    úgy dicsérnek téged szerte a földön,
    mert jobb karod az igazságosság karja.
11 Örül a Sion hegye,
    örülnek Júda városai,
    mert ítéleteid igazságosak!
12 Járjátok körül Siont,
    jól ismerjétek meg a várost,
    jegyezzétek meg tornyait,
13 nézzétek meg bástyáit,
    járjátok be palotáit,
    hogy elmondhassátok gyermekeiteknek:
14 „Nézzétek, ő az Isten, a mi Istenünk örökké,
    bizony, mindörökké!
Ő vezet bennünket
    még a halálon túl is!”

48  A Kóráh fiainak zsoltáréneke.

Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.

Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa.

Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.

Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;

A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela.

10 A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

11 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

12 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

13 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

14 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek:

15 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig!

Isten városa

48 Ének. Kórah fiainak zsoltára.

Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék Istenünk városában, szent hegyén.

Szépen emelkedik a Sion hegye az egész ország örömére az északi oldalon; a nagy király városa,

melynek palotáiban úgy ismerik Istent, mint erős várat.

Mert a királyok szövetkeztek, együttesen fölvonultak ellene,

de amint meglátták, megdöbbentek, megriadtak és megfutamodtak.

Reszketés fogta el őket, mint a vajúdó asszonyt,

mint mikor a keleti szél összezúzza a tengerjáró hajókat.

Amiről hallottunk, azt láttuk is a Seregek Urának városában, Istenünk városában: megtartja Isten örökre. (Szela.)

10 Jóságodról elmélkedünk templomodban, ó Isten.

11 Nevedhez méltóan dicsérnek a föld kerekségén, Istenünk, jobbod csupa igazság.

12 Örül Sion hegye, vigadoznak Júda leányai, mert igazságot osztasz.

13 Járjátok körül Siont, kerüljétek meg, számláljátok meg tornyait!

14 Jól nézzétek meg bástyáit, járjátok be palotáit, hogy beszélhessetek róla a jövő nemzedéknek.

15 Bizony, itt van Isten, a mi Istenünk örökkön örökké, ő vezet minket mindhalálig.