Add parallel Print Page Options

A királyi menyegző

45 A karmesternek: "A liliomok" kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak tanítókölteménye. A szeretet éneke.

Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla.

Legszebb vagy az emberek közt, kedves szavak áradnak ajkadról, meg is áld Isten örökre!

Kösd derekadra kardodat, te hős, ölts pompás díszruhát!

E díszedben járj sikerrel az igaz ügyért, az igazság védelmében! Jobbod félelmetes dolgokra tanítson!

Nyilaid hegyesek, átjárják a király ellenségeinek szívét, népek kerülnek hatalmadba.

Trónod Istentől való, mindörökké megmarad, királyi pálcád igazság pálcája.

Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, ezért kent föl téged társaid közül Isten, a te Istened öröm olajával.

Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből, elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak.

10 Királylányok viselik ékszereidet, jobbod felől a királyné áll ófíri arannyal ékesítve.

11 Halld csak, leány, nézz, és figyelj ide! Feledd el népedet és atyádnak házát!

12 Szépségedet a király kívánja, mert ő a te urad, borulj le előtte!

13 Tírusz leánya! A nép gazdagai ajándékkal hízelegnek neked.

14 Csupa dísz a királylány odabent, arannyal van átszőve ruhája.

15 Hímzett ruhákban vezetik a királyhoz, szüzek, barátnői követik, így vonulnak hozzád.

16 Ujjongó örömmel vezetik őket, úgy vonulnak be a királyi palotába.

17 Őseid helyébe fiaid lépnek, akiket fejedelmekké teszel az egész földön.

18 Hirdetem nevedet minden nemzedéknek. Ezért magasztalnak majd a népek örökkön örökké.

45  Az éneklõmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesrõl.

Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: mûvem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.

Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.

Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsõségedet és ékességedet.

És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért [és] jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.

Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.

Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.

Szereted az igazságot, gyûlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.

Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.

10 Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felõl királyné áll ofiri aranyban.

11 Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.

12 Szépségedet a király kivánja; hiszen urad õ, hódolj hát néki!

13 Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.

14 Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.

15 Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szûzek [vonulnak] utána, az õ társnõi; néked hozzák õket.

16 Bevezetik õket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.

17 Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed õket fejedelmekké mind az egész földön.

18 Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékrõl nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!