Add parallel Print Page Options

Békesség Istennél

27 Dávidé. Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?

Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.

Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.

Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az Úr házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.

Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.

Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az Úr sátrában, és éneket zengek az Úrnak.

Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg!

Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!

Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!

10 Ha apám, anyám elhagyna is, az Úr magához fogad engem.

11 Uram, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!

12 Ne dobj oda ellenségeim indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.

13 De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén.

14 Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!

27  Dávidé.
Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitõl féljek? Az Úr az én életemnek erõssége: kitõl remegjek?

Ha gonoszok jõnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - õk botlanak meg és hullanak el.

Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis [õ benne] bízom én.

Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az õ templomában.

Bizony elrejt engem az õ hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.

Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az õ sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.

Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!

Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!

Ne rejtsd el orczádat elõlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítõm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!

10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.

11 Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözõim miatt.

12 Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erõszakot lihegnek.

13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élõknek földén!

14 Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.