Add parallel Print Page Options

Krisztus főpapi áldozata nagyobb az ószövetségi áldozatnál

Az első szövetségnek is volt tehát istentiszteleti rendje és földi szent helye.

Mert sátort építettek, melynek első részében volt a gyertyatartó meg az asztal és a szent kenyerek: azt nevezték szentélynek.

A második kárpiton túl pedig volt egy sátor, amelyet szentek szentjének neveztek:

ebben volt egy arany füstölőoltár és a szövetség ládája, minden oldalról arannyal borítva. A szövetségládában volt az aranyedény mannával tele és Áron kivirágzott vesszeje, meg a szövetség táblái,

fölötte pedig a dicsőség kerúbjai, amelyek beárnyékolták az engesztelés helyét. De ezekről most nem kell részletesen szólni.

Miután ezeket így rendezték el: a sátor első részébe mindenkor bejárnak az istentiszteleti szolgálatot végző papok,

a másodikba azonban csak évenként egyszer, és egyedül a főpap mehet be, azzal a vérrel, amelyet bemutat önmagáért és a nép tudatlanságból eredő vétkeiért.

A Szentlélek ezzel azt jelenti ki, hogy amíg az első sátor fennáll, addig nem nyílik meg a szentélybe vezető út.

Példázat ez nekünk a mostani időre, hogy ott olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem tudják lelkiismeretében tökéletessé tenni a szolgálattevőt.

10 Ezek a külső rendelkezések, amelyek ételekre, italokra és különböző mosakodásokra vonatkoznak, csak az új rendelkezés idejéig kötelezők.

11 Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való.

12 Nem is bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.

13 Mert ha bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz,

14 akkor a Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek.

15 Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.

16 Mert ahol végrendelet van, ott a végrendelkező halálának is be kell következnie;

17 mert a végrendelet csak halál esetén érvényes; amíg a végrendelkező él, addig érvénytelen.

18 Innen van az, hogy az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül.

19 Mert amikor Mózes a törvény szerint az egész népnek minden parancsolatot elmondott, vette a bikák és bakok vérét vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal együtt, és meghintette a könyvet és utána az egész népet,

20 e szavakkal: "Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet az Isten rendelt számotokra."

21 Aztán hasonlóképpen meghintette vérrel a sátort és az istentisztelet minden eszközét is.

22 A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.

23 Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal.

24 Mert nem emberkéz alkotta szentélybe, az igazi képmásába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjen az Isten színe előtt értünk.

25 Nem is azért ment be, hogy sokszor áldozza fel önmagát, ahogyan a főpap megy be évenként a szentélybe más vérével,

26 mert akkor sokszor kellett volna szenvednie a világ kezdete óta. Most azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.

27 És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik,

28 úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye; másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.

Annakokáért voltak ugyan az elsõ [szövetségnek] is istentiszteletei rendtartásai, mint szintén világi szenthelye.

Mert sátor építtetett, az elsõ, a melyben [vala] a gyertyatartó, meg az asztal és a kenyerek felrakása; ezt nevezték szenthelynek.

A második kárpiton túl pedig az a sátor, melyet neveztek szentek szentének,

Melyben vala az arany füstölõ oltár és a szövetség ládája beborítva minden felõl aranynyal, ebben a mannás aranykorsó és Áron kihajtott vesszeje meg a szövetség táblái,

Fölötte pedig a dicsõség kérubjai, beárnyékolva a fedelet, a mikrõl most nem szükséges külön szólani.

Ezek pedig ekképen levén elrendezve; az elsõ sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére,

A másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a fõpap, vérrel, melyet magáért és a nép bûneiért áldoz.

Azt jelentvén ki ezzel a Szent Lélek, hogy még nem nyilt meg a szentély útja, fennállván még az elsõ sátor.

A mi példázat a jelenkori idõre, mikor áldoznak oly ajándékokkal és áldozatokkal, melyek nem képesek lelkiismeret szerint tökéletessé tenni a szolgálattevõt,

10 Csakis ételekkel meg italokkal és különbözõ mosakodásokkal - melyek testi rendszabályok - a megjobbulás idejéig kötelezõk.

11 Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendõ javaknak fõpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül,

12 És nem bakok és tulkok vére által, hanem az õ tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.

13 Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára:

14 Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektõl, hogy szolgáljatok az élõ Istennek.

15 És ezért új szövetségnek a közbenjárója õ, hogy meghalván az elsõ szövetségbeli bûnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét.

16 Mert a hol végrendelet van, szükséges, hogy a végrendelkezõ halála bekövetkezzék.

17 Mivel a végrendelet holtak után jogerõs, különben pedig, ha él a végrendelkezõ, épen nem érvényes.

18 Innét van, hogy az elsõ sem szenteltetett meg vér nélkül.

19 Mert mikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vevén a borjúknak és a bakoknak vérét, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt, magát a könyvet is és az egész népet meghintette,

20 Mondván: Ez azon szövetség vére, a melyet Isten számotokra rendelt.

21 Majd a sátort is és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképen meghintette vérrel.

22 És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bûnbocsánat.

23 Annakokáért szükséges, hogy a mennyei dolgoknak ábrázolatai effélékkel tisztíttassanak meg, magok a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal.

24 Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe elõtt megjelenjék érettünk.

25 Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint a hogy a fõpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel;

26 Mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtetése óta; így pedig csak egyszer jelent meg az idõknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bûnt.

27 És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet:

28 Azonképen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bûneinek eltörlése végett, másodszor bûn nélkül jelen meg azoknak, a kik õt várják idvességökre.