Add parallel Print Page Options

A bölcs mértéktartás megóv a gonosztól

Jobb a hírnév a drága olajnál, és a halál napja a születés napjánál.

Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mint olyanba, ahol mulatnak, hiszen így lesz vége minden embernek. Szívlelje meg ezt, aki él!

Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív.

A bölcsek a gyászolók házára gondolnak, az ostobák pedig a vigadozók házára.

Jobb a bölcsek dorgálását hallgatni, mint ha az ostobák énekét hallgatja valaki.

Mert olyan az ostoba nevetése, mint a tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság!

Az elnyomás oktalanná teszi a bölcset, és az ajándék megrontja a szívet.

Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése. Jobb türelmesnek lenni, mint kevélynek.

Ne bosszankodj föl lelkedben hirtelen, mert a bosszankodás az ostobák szívében tanyázik.

10 Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál, mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel!

11 Jó a bölcsesség az örökség mellett, hasznos azoknak, akik látják a napot.

12 Mert oltalom a bölcsesség, akárcsak a pénz, de hasznos dolog tudni, hogy a bölcsesség élteti azokat, akiknek van.

13 Figyeld meg Isten alkotásait: ki tudná kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

14 A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.

15 Sok mindent láttam hiábavaló életemben: Van olyan igaz ember, aki elvész, pedig igaz, és van olyan bűnös, aki sokáig él, pedig gonosz.

16 Ne légy fölöttébb igaz, és ne bölcselkedj fölöslegesen: miért pusztulnál bele?!

17 Ne légy fölöttébb bűnös, és ne légy bolond: miért halnál meg idő előtt?!

18 Jó, ha az egyiket is megragadod, a másikat sem engeded ki kezedből, mert az istenfélő ember minden bajból kikerül.

19 A bölcsesség nagyobb erőssége a bölcsnek, mint tíz olyan ember, aki a várost kormányozza.

20 Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne.

21 Ne figyelj mindenféle szóbeszédre, és ne halld meg, ha a szolgád átkoz!

22 Te magad is sok esetről tudsz, amikor te átkoztál másokat.

23 Mindent megpróbáltam a bölcsességért. Már azt gondoltam, hogy bölcs vagyok, pedig távol voltam tőle.

24 Távol van, ami van, és nagyon mélyen: ki tudná megtalálni?

25 Amikor rászántam magam, hogy megismerjem, kifürkésszem és kikutassam bölcsen a végső következtetést, tudva, hogy az oktalanság bűn, és a tévelygés esztelenség,

26 úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb az olyan asszony, aki hasonló a vadászhurokhoz: a szíve háló, kezei pedig bilincsek. Aki kedves Isten előtt, az megmenekül tőle, de a vétkes a foglya lesz.

27 Lásd, erre jöttem rá - mondja a Prédikátor -, mikor egyik gondolatról a másikra haladtam, hogy megtaláljam a végső következtetést,

28 amit még most is keresek, mert nem találtam meg: ezer közül egy igazi embert találtam, de asszonyt nem találtam azok között.

29 Lásd, csupán arra jöttem rá, hogy Isten az embereket becsületeseknek teremtette, csakhogy ők mindenféle okoskodásokhoz folyamodtak.

Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az õ születésének napjánál.

Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élõ ember megemlékezik arról.

Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.

A bölcseknek elméje a siralmas házban [van], a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.

Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.

Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!

Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs [embert] is, és az elmét elveszti az ajándék.

Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tûrõ, hogynem a kevély.

Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.

10 Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségbõl származik az ilyen kérdés.

11 Jó a bölcseség az örökséggel, és elõmenetelökre van az [embereknek], a kik a napot látják.

12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, [és] a gazdagságnak árnyéka alatt [egyformán nyugszik az ember!] de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az õ urainak.

13 Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit õ görbévé tett?

14 A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit [abból] eszébe ne vegyen, [a mi] reá következik.

15 Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az õ igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki [az õ életének napjait] meghosszabbítja az õ gonoszságában.

16 Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?

17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg idõd elõtt?

18 Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektõl megszabadul!

19 A bölcseség megerõsíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.

20 Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.

21 Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.

22 Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.

23 Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. [Mikor] azt gondolám, [hogy] bölcs vagyok, én tõlem a [bölcseség] távol vala.

24 Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

25 Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.

26 És találtam [egy dolgot,] mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tõr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten elõtt kedves, megszabadul attól; a bûnös pedig megfogattatik attól.

27 Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,

28 A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.

29 Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; õk pedig kerestek sok kigondolást.

További bölcs mondások

Többet ér a jó hírnév a drága illatos olajnál,
    és jobb a halál napja a születés napjánál.
Jobb ahhoz a házhoz menni, ahol halottat siratnak,
    mint ahhoz, ahol ünnepet ülnek.
Hiszen minden ember meghal előbb-utóbb,
    és jó, ha az élők erről nem feledkeznek meg.

Jobb a szomorúság,
    mint a nevetés,
mert amíg az arcod szomorú,
    a szíved jobb belátásra tér.
A bölcsek gondolatai a gyászolók körül forognak,
    a bolondoknak pedig mindig a szórakozáson jár az eszük.

Jobb, ha a bölcs dorgálására hallgatsz,
    mint ha a bolondok énekére.
Mert a bolondok nevetése olyan,
    mint az égő tövis[a] ropogása a fazék alatt
    — ez is hiábavalóság!

A zsarolás még a bölcseket is bolonddá teszi,
    és a megvesztegetés eltorzítja az ítéletet.

Jobb valaminek a befejezése, mint a kezdete.
    Jobb, ha valaki türelmes természetű, mint ha büszke.

Ne légy hirtelen haragú,
    mert a harag a bolondokra jellemző.

10 Ne mondd, hogy a „régi szép idők” jobbak voltak,
    mert ez nagy ostobaság!

11 Jó a bölcsesség meg a gazdag örökség együtt,
    mert maradandó hasznot hoznak minden élőnek.
12 Mert a bölcsesség védelmez, akár a nagy vagyon.
    De a bölcsesség maradandó haszna még nagyobb:
    valódi életet ad annak, aki megismeri.

13 Figyeld meg Isten alkotásait!
    Ki tudja egyenessé tenni, amit ő meghajlított?

14 Mikor jól megy a sorod,
    örülj neki!
Mikor pedig rossz napok jönnek,
    gondold meg, hogy ezt is, azt is Isten adta.
S hogy mi következik a jövőben,
    senki sem tudhatja.

15 Sok mindent láttam hiábavaló életem napjaiban.
    Van igazságos ember, aki fiatalon meghal,
    s vannak gonoszok, akik sokáig élnek.
16 Ne vidd túlzásba még az igazságosságot se,
    ne akarj túlságosan bölcs lenni,
    miért tennéd magad tönkre?
17 Ne légy szándékosan gonosz,
    se túlságosan ostoba,
    miért rövidítenéd meg az életed hosszát?
18 Jó, ha mindkét tanácsot megfogadod,
    mert aki istenfélő, mindkét csapdát gondosan elkerüli.

19 A bölcsesség nagyobb erőt ad a bölcsnek,
    mint tíz tanácsos a városnak.

20 Bizony, nincs a földön olyan igaz ember,
    aki mindig csak jót tesz, és sohasem vétkezik.

21 Ne törődj mindenféle szóbeszéddel,
    nehogy megtudd, ha a szolgád rosszat mond rólad!
22 Hiszen te is sokszor mondtál rosszat másokról
    — tudod te azt jól!

23 Mindezeket gondosan megvizsgáltam a bölcsességem által, hogy helyes választ találjak kérdéseimre, de nem találtam. 24 Arra jutottam, hogy nem lehet megérteni, miért vannak úgy a dolgok, ahogy vannak. Ugyan kicsoda tudná felfogni és megmagyarázni?

25 Elhatároztam, hogy teljes szívvel keresem, kutatom és megismerem a bölcsességet és a dolgok végső értelmét. Meg akartam ismerni és érteni azt is, hogy milyen ostoba dolog a gonoszság, és hogy milyen őrült dolog a bolondság.

26 Azt találtam, hogy van olyan asszony, aki veszélyesebb, mint a csapda: szíve, mint a háló, karja, mint a bilincs. Akit Isten kedvel, az megmenekül az ilyen asszonytól, de a bűnös beleesik a csapdájába. Bizony, még a halálnál is keserűbb, ha valakit ilyen asszony ejt rabul!

27 Azt mondja a Prédikátor: Mindent gondosan mérlegre tettem, és próbáltam a dolgok végső lényegét megtalálni, 28 de nem sikerült, bár még mindig keresem.

Igazságos férfit találtam — ezer közül egyet —, de asszonyt nem találtam.

29 Csupán ezt az egyet találtam: Isten az embert egyszerűnek és becsületesnek teremtette, de az emberek mindenfélét kitaláltak, amivel bonyolulttá teszik a dolgokat.

Footnotes

  1. Prédikátor 7:6 égő tövis Valószínűleg azért hasonlítja ehhez, mert a tövises ágak pattogva-ropogva gyorsan elégnek, de nem adnak elég meleget az étel elkészítéséhez, csak nagy zajt csapnak.