Példabeszédek 8

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

⁴ „Férfiak, hozzátok kiáltok,
    minden ember hallja meg szavam!
⁵ Tanuljatok tőlem bölcsességet, tudatlanok,
    szerezzetek értelmes szívet, öntelt ostobák!
⁶ Hallgassatok rám,
    mert életbevágóan fontos, amit mondok,
    és igazat mondok, ha megszólalok!
⁷ Szájam igazságot mond,
    ajkam utálja a gonoszságot.
⁸ Minden szavam egyenes és igaz,
    nincs bennük sem hamisság, sem torzítás.
⁹ Mind világos az értelmeseknek,
    aki bölcsességre vágyik, mind megértheti.
¹⁰ Fogadjátok meg tanácsomat, mert ezüstnél többet ér,
    válasszátok tudásomat, inkább, mint az aranyat!
¹¹ Mert a bölcsesség drágább a gyöngyöknél,
    kívánatosabb a drágaköveknél.

¹² Én, bölcsesség, az értelemmel lakom,
    nálam van a tudás és a tervezés.
¹³ Aki tiszteli és féli az Örökkévalót,
    gyűlölje a gonoszt!
A büszkeséget, a dicsekvést, a gonosz utat,
    a hazug beszédet mind gyűlölöm!
¹⁴ Nálam a bölcs tanács, és a helyes ítélet,
    enyém az értelem, az erő és a hatalom.
¹⁵ Általam uralkodnak a királyok,
    és hoznak a vezetők igazságos törvényeket.
¹⁶ Minden uralkodó általam gyakorolja hatalmát,
    általam hoznak igazságos ítéletet a bírák.^[a]
17 Szeretem azokat, akik engem szeretnek,
    megtalálnak, akik igazán keresnek.
¹⁸ Gazdagság van kezemben, és megbecsülés,
    maradandó vagyon és igazságosság.
¹⁹ Ami tőlem származik, többet ér, mint az arany,
    drágább, mint a színarany.
    Amit én adok, értékesebb a tiszta ezüstnél.
²⁰ Az igazságosság ösvényén járok,
    a jogosság útjának közepén.
²¹ Gazdag örökséghez juttatom, aki engem szeret,
    házát kincsekkel töltöm meg.

²² Elsőként engem formált az Örökkévaló,
    réges-régen, minden más munkája előtt,
²³ öröktől fogva felkent, és helyemre állított,
    kezdetben, még a Föld kezdete előtt.
²⁴ Mikor megszülettem,
    még tengerek sem voltak,
    vízforrások sem csörgedeztek.
²⁵ Előbb születtem,
    mint a hegyek a helyükre kerültek,
    s a dombok megállapodtak,
²⁶ előbb, mint az Örökkévaló a Földet
    s a mezőket teremtette,
    vagy a világ legelső porszemét.
²⁷ Ott voltam,
    mikor az Örökkévaló a Mennyet teremtette,
    mikor kimérte az óceán partjait.
²⁸ Ott voltam,
    mikor megerősítette fönt a fellegeket,
    és lent a mélység forrásait.
²⁹ Ott voltam, mikor parancsolt a tengereknek,
    hogy át ne lépjék a határt, amit nekik szabott.
    Ott voltam, mikor lefektette a Föld alapjait.
³⁰ Mellette nőttem fel,
    mint gyermek az apja mellett,^[b]
naponta bennem lelte örömét,
    előtte játszottam és örültem szüntelen.
³¹ Játszottam mindennel,
    amit a Földön teremtett,
    és gyönyörködtem az emberekben.

³² Ezért hát, fiaim, hallgassatok rám,
    hogy ti is boldogok legyetek:
    kövessétek az én ösvényemet!
³³ Bölcsek legyetek,
    fogadjátok meg tanácsaimat,
    ne utasítsatok el, ne vonakodjatok!
³⁴ Boldog, aki hallgat rám,
    s ajtóm előtt vár engem naponta,
    aki rám vár kapuim előtt.
³⁵ Mert aki megtalál engem,
    életet talál, és az Örökkévaló jóindulatát.
³⁶ De ha nem keres meg, magának árt vele.
    Akik engem gyűlölnek, szeretik a halált!”