Add parallel Print Page Options

A bölcsesség és a balgaság hívogatása

A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.

Levágta vágómarháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát.

Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain:

Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:

Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!

Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján!

Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be.

Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!

Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!

10 A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.

11 Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.

12 Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.

13 A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.

14 Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán.

15 Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak:

16 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:

17 A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves.

18 De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a halál mélységeibe kerülnek.

Bölcseség megépítette az õ házát, annak hét oszlopát kivágván.

Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

Elbocsátá az õ leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.

Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak [ezt] mondja:

Jõjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.

Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.

A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.

12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

13 Balgaság asszony fecsegõ, bolond és semmit nem tud.

14 És leült az õ házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

16 Ki együgyû? térjen ide, és valaki esztelen, annak [ezt] mondja:

17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörûséges!

18 És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!