Add parallel Print Page Options

A jóakaratú emberekről gondot visel az Úr

22 Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál.

Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindegyiket az Úr alkotta.

Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.

Az alázatnak és az Úr félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet.

Tövisek és kelepcék vannak a görbe úton: aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat.

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak.

Aki álnokságot vet, bajt arat, és megsemmisül haragjának botja.

A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek.

10 Űzd el a csúfolódót, és elmegy vele a perlekedés, megszűnik a peres ügy és a gyalázat.

11 Aki szereti a szív tisztaságát, és jóindulattal beszél, annak barátja a király.

12 Az Úr szeme ügyel az ismeretre, a hűtlenek beszédét meghiúsítja.

13 Ezt mondja a rest: Oroszlán van odakinn, megöl engem a szabadban.

14 Mély verem az idegen nő szája, beleesik, akire haragszik az Úr.

15 A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.

16 Aki elnyomja a nincstelent, hogy maga gyarapodjék, és a gazdagnak ad, egyszer majd ínségre jut.

További bölcs mondások gyűjteménye

17 Fordítsd ide füledet, hallgasd a bölcsek szavait, és figyeljen elméd tudományomra!

18 Mert gyönyörűséget szerez, ha őrzöd azokat magadban, ajkadon is állandóan ott lesznek.

19 Legyen az Úrban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked!

20 Már előbb is írtam neked tanácsokat és tudnivalókat,

21 tanítva téged arra, hogy ezek valóban igaz mondások, hogy igaz mondásokkal felelhess annak, aki küldött.

22 Ne rabold ki a szegényt, mivel szegény ő, és ne tipord el a nyomorultat a kapuban!

23 Mert az Úr perli perüket, és fosztogatóikat megfosztja életüktől.

24 Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel,

25 mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát!

26 Ne tartozz azok közé, akik kezet adnak, és adósságért kezességet vállalnak!

27 Miért vegyék el alólad fekvőhelyedet is, ha nem lesz miből fizetned?

28 Ne mozdítsd el az ősi határt, amelyet őseid jelöltek ki!

29 Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani, nem marad az alacsonyrangúak szolgálatában.

22  Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.

Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.

A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.

Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.

10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.

16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]

17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.

22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.

24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;

25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.

26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.

29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.