Add parallel Print Page Options

A bölcs mondások célja

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei.

Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!

Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!

Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást.

Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer,

és megérti a példázatot és a hasonlatot, a bölcsek szavait és találós kérdéseit.

Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.

Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását,

mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!

Gonoszok cinkostársa ne légy!

10 Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik!

11 Ha ezt mondják: Jöjj velünk, álljunk lesbe vérontásra, ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is.

12 Nyeljük el őket, mint a holtak hazája az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak!

13 Mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal.

14 Ha ránk bízod sorsodat, egy erszényünk lesz mindnyájunknak!

15 Fiam, ne járj velük egy úton, ne lépj rá ösvényükre!

16 Mert ők rossz úton futnak, és vérontásra sietnek.

17 De hiába feszítik ki a hálót a sok szárnyassal szemben.

18 Mert ők a saját vérük ellen állnak lesbe, saját életük kárára ólálkodnak.

19 Így jár minden haszonleső: tulajdon életét veszi el.

Az engedetlenek veszedelembe jutnak

20 A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát.

21 Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait:

22 Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet?

23 Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet.

24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt.

25 Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,

26 ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek,

27 ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség.

28 Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg,

29 mert gyűlölték a tudást, és nem az Úr félelmét választották;

30 nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet.

31 Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és tanácsukkal laknak jól.

32 Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el.

33 De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,

Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;

Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;

Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.

Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.

Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.

Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.

Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.

10 Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.

11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;

12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;

13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;

14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:

15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl;

16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.

17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt:

18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;

19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát.

21 Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit.

22 Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?!

23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.

24 Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:

26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek.

27 Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.

29 Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.

30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.

31 Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek.

32 Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket.

33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.

Bevezetés

Ezek Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának bölcs mondásai.

Általuk ismerheted meg a bölcsességet,
    helyreigazítanak és tanácsolnak téged,
    segítenek megérteni a bölcs tanításokat.
Segítenek kiigazítani téged, hogy bölcs legyél,
    megtanítanak helyesen cselekedni, igazságosnak lenni,
    és becsületesen élni.
Az oktalan embert eszessé,
    a fiatalokat is előrelátóvá és megfontolttá teszik.
Még a bölcsek is gyarapíthatják tudásukat,
    ha megszívlelik.
Még az értelmesek is segítséget kapnak,
    hogy megérthessék a bölcsek rejtett értelmű mondásait,
    példázatait és hasonlatait.

Az Örökkévalót tisztelni és félni,
    ez a bölcsesség forrása és kezdete!
Csak az öntelt ostobák gyűlölik a bölcsességet,
    és vetik meg figyelmeztetését.

Kerüld a rossz társaságot!

Fiam,[a] kövesd apád útmutatását,
    ne vesd meg, amire anyád tanított!
Ha megfogadod szüleid tanítását,
    ékes korona lesz az a fejeden,
    aranylánc a nyakadon.

10 Fiam, ha gonosztevők hívnak, hogy állj közéjük,
    ne hallgass rájuk,
    ne menj velük!
11 Azt mondják: „Gyere velünk, álljunk lesbe,
    öljük meg, aki arra jön,
    raboljuk ki az ártatlanokat!
12 Pusztítsuk el őket,
    ahogy a halál elnyeli az élőket,
pusztítsuk el teljesen,
    dobjuk őket sírgödörbe!
13 Drága kincseiket mind elvesszük,
    hogy megtöltsük házainkat.
14 Állj be közénk, legyünk társak,
    s minden zsákmányon osztozunk!”

15 Fiam, ne állj közéjük,
    ösvényeikre rá se lépj,
16 mert csak rosszra igyekeznek,
    gyilkolni sietnek!

17 Ha látja a madár, mikor hálót feszít a madarász,
    nem repül bele, elkerüli.
18 De ezek a rablók a saját életük árán állnak lesbe,
    mert saját csapdájukba esnek!
19 Bizony, mindenki így jár,
    aki mohón rabolva gyűjt vagyont:
    zsákmánya saját gazdáját pusztítja el!

Bölcsesség hívja az embereket

20 Bölcsesség[b] az utcákon kiált,
    zsúfolt piactereken szól hangosan,
21 forgalmas kereszteződéseknél,
    s a városkapuk előtt szól:
22 „Ó ti tudatlanok,
    meddig ragaszkodtok még a tudatlansághoz?
Ti gúnyolódók,
    meddig csúfolódtok még?
Ti öntelt ostobák,
    meddig gyűlölitek az igazi tudást?
23 Bárcsak hallgatnátok figyelmeztetésemre,
    akkor kijelenteném nektek titkaimat,
    és megértetném veletek tanításomat!

24 De nem hallgattatok rám,
    hiába ajánlottam fel segítségemet,
kezemet nyújtottam nektek,
    de elfordultatok tőlem,
25 semmibe vettétek minden tanácsomat,
    intésemmel nem törődtetek.
26 Ezért majd én is nevetek rajtatok,
    mikor utolér a nyomorúság,
kigúnyollak,
    mikor rátok szakad, amitől féltetek,
27 mikor lecsap rátok a rettegés, mint a vihar,
    mint forgószél, zúdul rátok a veszedelem,
    elborít a tengernyi baj és nyomorúság.

28 Akkor majd kiáltoztok utánam,
    de nem felelek,
kerestek majd mindenütt,
    de nem találtok.
29 Mivel gyűlöltétek a bölcsességet,
    s nem tiszteltétek az Örökkévalót,
30 tanácsaimmal nem törődtetek,
    és leráztátok fenyítéseimet,
31 aratjátok hát, amit vetettetek,
    s jóllaktok azzal, amit gonoszul kifőztetek.

32 A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el,
    az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg.
33 De aki engedelmesen hallgat rám,
    biztonságban fog élni,
félelem nélküli nyugalomban,
    távol a veszedelemtől.”

Footnotes

  1. Példabeszédek 1:8 Fiam Ezek a bölcs tanácsok talán eredetileg egy apa tanácsai az ifjúkor küszöbén lévő fiának. Lehetséges, hogy a király a saját fiának szánta, hogy bölcsességre, istenfélő életre tanítsa, és felkészítse az uralkodásra.
  2. Példabeszédek 1:20 Bölcsesség Az egész könyvben több helyen megszemélyesítve jelenik meg, mint istenfélő és bölcs asszony, aki az embereket tanítja Isten félelmére. A 9. fejezetben az ostobaság is hasonlóan megszemélyesítve szerepel: olyan asszonyként, aki a fiatalokat bűnre csábítja.

Purpose and Theme

The proverbs(A) of Solomon(B) son of David, king of Israel:(C)

for gaining wisdom and instruction;
    for understanding words of insight;
for receiving instruction in prudent behavior,
    doing what is right and just and fair;
for giving prudence to those who are simple,[a](D)
    knowledge and discretion(E) to the young—
let the wise listen and add to their learning,(F)
    and let the discerning get guidance—
for understanding proverbs and parables,(G)
    the sayings and riddles(H) of the wise.[b](I)

The fear of the Lord(J) is the beginning of knowledge,
    but fools[c] despise wisdom(K) and instruction.(L)

Prologue: Exhortations to Embrace Wisdom

Warning Against the Invitation of Sinful Men

Listen, my son,(M) to your father’s(N) instruction
    and do not forsake your mother’s teaching.(O)
They are a garland to grace your head
    and a chain to adorn your neck.(P)

10 My son, if sinful men entice(Q) you,
    do not give in(R) to them.(S)
11 If they say, “Come along with us;
    let’s lie in wait(T) for innocent blood,
    let’s ambush some harmless soul;
12 let’s swallow(U) them alive, like the grave,
    and whole, like those who go down to the pit;(V)
13 we will get all sorts of valuable things
    and fill our houses with plunder;
14 cast lots with us;
    we will all share the loot(W)”—
15 my son, do not go along with them,
    do not set foot(X) on their paths;(Y)
16 for their feet rush into evil,(Z)
    they are swift to shed blood.(AA)
17 How useless to spread a net
    where every bird can see it!
18 These men lie in wait(AB) for their own blood;
    they ambush only themselves!(AC)
19 Such are the paths of all who go after ill-gotten gain;
    it takes away the life of those who get it.(AD)

Wisdom’s Rebuke

20 Out in the open wisdom calls aloud,(AE)
    she raises her voice in the public square;
21 on top of the wall[d] she cries out,
    at the city gate she makes her speech:

22 “How long will you who are simple(AF) love your simple ways?
    How long will mockers delight in mockery
    and fools hate(AG) knowledge?
23 Repent at my rebuke!
    Then I will pour out my thoughts to you,
    I will make known to you my teachings.
24 But since you refuse(AH) to listen when I call(AI)
    and no one pays attention(AJ) when I stretch out my hand,
25 since you disregard all my advice
    and do not accept my rebuke,
26 I in turn will laugh(AK) when disaster(AL) strikes you;
    I will mock(AM) when calamity overtakes you(AN)
27 when calamity overtakes you like a storm,
    when disaster(AO) sweeps over you like a whirlwind,
    when distress and trouble overwhelm you.

28 “Then they will call to me but I will not answer;(AP)
    they will look for me but will not find me,(AQ)
29 since they hated knowledge
    and did not choose to fear the Lord.(AR)
30 Since they would not accept my advice
    and spurned my rebuke,(AS)
31 they will eat the fruit of their ways
    and be filled with the fruit of their schemes.(AT)
32 For the waywardness of the simple will kill them,
    and the complacency of fools will destroy them;(AU)
33 but whoever listens to me will live in safety(AV)
    and be at ease, without fear of harm.”(AW)

Footnotes

  1. Proverbs 1:4 The Hebrew word rendered simple in Proverbs denotes a person who is gullible, without moral direction and inclined to evil.
  2. Proverbs 1:6 Or understanding a proverb, namely, a parable, / and the sayings of the wise, their riddles
  3. Proverbs 1:7 The Hebrew words rendered fool in Proverbs, and often elsewhere in the Old Testament, denote a person who is morally deficient.
  4. Proverbs 1:21 Septuagint; Hebrew / at noisy street corners