Példabeszédek 1
Hungarian New Translation
A bölcs mondások célja
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei.
2 Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!
3 Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!
4 Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást.
5 Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer,
6 és megérti a példázatot és a hasonlatot, a bölcsek szavait és találós kérdéseit.
7 Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.
8 Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását,
9 mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!
Gonoszok cinkostársa ne légy!
10 Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik!
11 Ha ezt mondják: Jöjj velünk, álljunk lesbe vérontásra, ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is.
12 Nyeljük el őket, mint a holtak hazája az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak!
13 Mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal.
14 Ha ránk bízod sorsodat, egy erszényünk lesz mindnyájunknak!
15 Fiam, ne járj velük egy úton, ne lépj rá ösvényükre!
16 Mert ők rossz úton futnak, és vérontásra sietnek.
17 De hiába feszítik ki a hálót a sok szárnyassal szemben.
18 Mert ők a saját vérük ellen állnak lesbe, saját életük kárára ólálkodnak.
19 Így jár minden haszonleső: tulajdon életét veszi el.
Az engedetlenek veszedelembe jutnak
20 A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát.
21 Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait:
22 Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet?
23 Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet.
24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt.
25 Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,
26 ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek,
27 ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség.
28 Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg,
29 mert gyűlölték a tudást, és nem az Úr félelmét választották;
30 nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet.
31 Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és tanácsukkal laknak jól.
32 Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el.
33 De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.
Példabeszédek 1
Hungarian Károli
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl;
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt:
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát.
21 Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit.
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek.
27 Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek.
32 Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society