¹⁷ És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén elõtte, kérdezi vala õt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

¹⁸ Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.

¹⁹ A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat.

²⁰ Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.

²¹ Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé õt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet.

²² Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala.

²³ Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!

²⁴ A tanítványok pedig álmélkodának az õ beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, a kik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni!

²⁵ Könnyebb a tevének a tû fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

²⁶ Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát?

²⁷ Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.

²⁸ És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.

²⁹ Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nõtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért,

³⁰ A ki százannyit ne kapna most ebben az idõben, házakat, fitestvéreket, nõtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendõ világon pedig örök életet.

³¹ Sok elsõk pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsõk.

¹⁸ És megkérdé õt egy fõember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

¹⁹ Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.

²⁰ A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.

²¹ Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.

²² Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.

²³ Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.

²⁴ És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!

²⁵ Mert könnyebb a tevének a tû fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

²⁶ A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?

²⁷ Õ pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.

²⁸ És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!

²⁹ Õ pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,

³⁰ A ki sokszorta többet ne kapna ebben az idõben, a jövendõ világon pedig örök életet.