Jeremiás 17
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Júda népének vétkei
17 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Júda népének bűne fel van jegyezve
vastollal szívük tábláira,
kemény vésővel fel van vésve oltáraik szarvára.[a]
2 Hiszen most is ott áldoznak a bálványok oltárain,
és az Asera-oszlopok előtt,
a zöld fák alatt, a magas dombokon,
3 hegyeken és mezőkön.
Bűneid miatt zsákmányul adom ellenségeidnek
minden vagyonodat, összes kincseidet,
egész országodat, Júda népe!
4 Tetteid miatt elveszíted tőlem kapott örökségedet.
Ellenségeid szolgájává teszlek,
olyan földön, amelyet nem ismertél,
mivel magadra haragítottál,
s haragom tüze örökké égni fog.”
Példázatok és bölcs mondások
5 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Átkozott, aki halandóban bízik,
emberi erőre támaszkodik,
kinek szíve az Örökkévalótól elfordul!
6 Olyan lesz, mint magányos bokor a sivatagban,
lakatlan száraz földön, kietlen sós pusztában:
semmi jót nem remél.
7 Áldott, aki az Örökkévalóban bízik,
akinek reménye az Örökkévaló!
8 Olyan lesz, mint a vízpartra ültetett fa,
amely gyökereit a folyóvízhez nyújtja,
s nem fél a száraz évszaktól,
mert levelei akkor is zöldellnek.
Még aszály idején sem aggódik,
s termését idejében meghozza.”
9 „Romlott az ember szíve,
minden másnál csalárdabb, javíthatatlan!
Ki tudná az ember szívét kiismerni?
10 Én, az Örökkévaló — aki a szíveket vizsgálom,
a legbelsőbb indulatokat mérlegelem,
s megadom mindenkinek,
amit életútja és tetteinek gyümölcse szerint megérdemel!”
11 Aki igazságtalanul szerzi vagyonát,
olyan, mint a madár, amely idegen tojásokon ül.
Élete derekán elveszíti a gazdagságot,
s élete végén bolondnak bizonyul.
12 Ó, dicsőség királyi trónusa,
szent helyünk,
kezdettől fogva magasan állsz
az egész világ fölött!
13 Izráel reménysége, Örökkévaló,
mind megszégyenül, aki elfordul tőled!
Porba írják annak nevét,[b]
aki elhagyja az Örökkévalót,
az élő vizek forrását!
Jeremiás könyörgése
14 Gyógyíts meg Örökkévaló,
s akkor igazán meggyógyulok!
Szabadíts meg,
akkor valóban megszabadulok!
Téged, csak téged dicsérlek!
15 Júda népe egyre csak azt mondja nekem:
„Jeremiás, mi van azzal, amit az Örökkévaló üzent?
Lássuk, beteljesedik-e!”
16 Tudod, Uram, hogy nem vonakodtam:
követtelek és szolgáltalak, mint pásztorod.[c]
De nem kívántam népem veszedelmét,
csak azt mondtam, amit jelenlétedben hallottam.
17 Te vagy menedékem a veszedelem idején,
ne kelljen hát félnem tőled!
18 Ne engedd, hogy megszégyenüljek,
üldözőim valljanak szégyent!
Ne kelljen rettegnem,
ők rettegjenek!
Hozd el pusztulásuk napját,
kétszeresen zúzd össze őket!
A szombat megszentelése
19 Ezt parancsolta nekem az Örökkévaló: „Menj, és állj meg Jeruzsálem egyik kapujánál, a Nép Kapujánál[d], amelyen Júda királyai szoktak be- és kimenni! Hirdesd ki a népnek üzenetemet! Azután menj el a többi kapuhoz, és ott is tedd meg ugyanezt!
20 Ezt mondd nekik: »Júda királyai, Júda egész népe és Jeruzsálem lakói, akik ezen a kapun jártok keresztül, halljátok meg, mit üzen nektek az Örökkévaló! 21 Ezt mondja az Örökkévaló: A saját érdeketekben vigyázzatok, szombaton ne cipeljetek terheket! Jeruzsálem kapuin keresztül se vigyetek terhet! 22 Saját házatokból se vigyetek ki terhet, és ne végezzetek semmiféle munkát szombaton! Tartsátok tiszteletben a szombat ünnepét, és különböztessétek meg a többi naptól, ahogy azt őseiteknek megparancsoltam! 23 Őseitek nem hallgattak rám, és nem engedelmeskedtek, hanem makacsul ellene szegültek az intésnek. 24 Ti azonban hallgassatok rám — mondja az Örökkévaló —, és engedelmeskedjetek! Szombaton ne vigyetek be terhet a kapukon a városba! Szenteljétek meg a szombatot, és ne végezzetek semmiféle munkát ezen a napon!
25 Akkor e kapukon keresztül mindig olyan királyok fognak bejönni, akik Dávid trónján ülnek. Igen, harci szekereken és lovon fognak bejönni a kíséretükben lévő fejedelmekkel együtt. Júda népe, és Jeruzsálem lakói is e kapukon jönnek be, és e város örökre lakott hely lesz. 26 Jönnek majd Júda városaiból, a Jeruzsálem környéki falvakból, Benjámin földjéről, a nyugati dombvidékről, a hegyekről és a déli vidékről is.[e] Hoznak majd az Örökkévalónak égőáldozatot, véresáldozatot, ételáldozatot, tömjént és hálaáldozatot az Örökkévaló Templomába.
27 De ha nem hallgattok rám, és továbbra sem tartjátok tiszteletben a szombat ünnepét, hanem szombaton is terhet visztek keresztül Jeruzsálem kapuin, akkor olthatatlan tüzet gyújtok ezekben a kapukban, amely porrá égeti Jeruzsálem palotáit.«”
Footnotes
- Jeremiás 17:1 oltáraik szarvára Az oltár négy sarkán kiemelkedő „szarvak” voltak, s az áldozat vérét ezekre kellett rákenni.
- Jeremiás 17:13 nevét A hasonlat talán arra utal, hogy rövid életű lesz, vagy még az emlékét is elfelejtik.
- Jeremiás 17:16 pásztorod Ebben a hasonlatban Isten a nyáj tulajdonosa, a próféta, mint pásztor, a tulajdonos szolgája, és a nép a nyáj.
- Jeremiás 17:19 Nép Kapujánál Nem tudjuk, melyik kapu volt ez, de valószínű, hogy az egyik legfontosabb, amelyiken a Templom területére lehetett bemenni. Talán azért nevezték így, mert ezen nem a papok közlekedtek.
- Jeremiás 17:26 Ebben a felsorolásban az tükröződik, hogy minden égtáj felől Jeruzsálembe jönnek. Benjámin területe a várostól északra feküdt.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center