Add parallel Print Page Options

Az egész nép romlott

Bárcsak lenne a pusztában egy kunyhóm az út mentén! Elhagynám népemet, elmennék tőle, mert mindenki házasságtörő, hűtlen társaság!

Nyelvük olyan, mint a kifeszített íj, hazugsággal és nem igazsággal hatalmaskodnak az országban! Egyik gonoszságot a másik után követik el, de engem nem ismernek - így szól az Úr.

Mindenki őrizkedjék felebarátjától, ne bízzatok a testvérben sem! Hiszen még a testvér is mind meg akar csalni, rágalmakat terjeszt még a felebarát is.

Becsapják egymást az emberek, nem mondanak igazat. Hazug beszéddel koptatják nyelvüket, belefáradnak a romlottságba.

Lakóhelyed álnokság tanyája; az álnokság miatt tudni sem akarnak rólam - így szól az Úr.

Ezért így szól a Seregek Ura: Megolvasztom, megvizsgálom őket, mi mást tehetnék népemmel?

Gyilkos nyíl a nyelvük, szájuk álnok módon beszél, békésen beszélnek egymással, de magukban cselt szőnek.

Ne toroljam meg ezeket - így szól az Úr - és ne álljak bosszút az ilyen népen?

A próféta siratóéneke

Zokogva siratom a hegyeket, gyászolom a puszta legelőit, mert kiégtek, ember sem jár arra, és nem hallik a nyájak bégetése. Az ég madarai és az állatok is elbujdostak, elköltöztek.

10 Jeruzsálemet kőhalommá teszem, sakálok tanyájává, Júda városait pedig lakatlan pusztává teszem.

11 Ki az a bölcs ember, aki ezt megérti, és hirdetni tudja, amit az Úr szája kijelentett neki: Miért vész el az ország? Miért ég ki, mint a puszta, ahol senki sem jár?

12 Megmondta az Úr: Mivel elhagyták tanításomat, amelyet én adtam nekik, nem hallgattak szavamra, és nem aszerint éltek,

13 hanem megátalkodott szívvel követték a Baalokat, amire elődeik tanították őket,

14 azért így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Ürömmel etetem meg ezt a népet, és méreggel itatom meg.

15 Szétszórom őket olyan népek közé, amelyeket nem ismertek sem ők, sem elődeik, és fegyvert küldök a nyomukba, amíg csak meg nem semmisítem őket!

A halott nép elsiratása

16 Ezt mondja a Seregek Ura: Gondoskodjatok siratóasszonyokról, hívjátok őket, hogy jöjjenek! Üzenjetek a siratáshoz értőknek, jöjjenek ide!

17 Sietve kezdjenek siratni minket; a mi szemünk is lábadjon könnybe, a mi szemünkből is omoljanak a könnyek!

18 Mert siratóének hangzik a Sionról: Jaj, hogy elpusztultunk, de nagy szégyen ért bennünket! El kellett hagynunk ezt a földet, feldúlták lakóhelyünket!

19 Hallgassatok, asszonyok, az Úr szavára, hogy felfogja fületek, amit ő mond! Tanítsátok lányaitokat siratóénekre, egyik asszony a másikat e gyászénekre:

20 Belépett ablakainkon a halál, bejött palotáinkba, kiirtotta a gyermekeket az utcáról, az ifjakat a terekről!

21 Beszélj! - így szól az Úr: Úgy hever ott az emberek hullája, mint a trágya a mezőn és mint kéve az arató mögött, de nem hordja össze senki.

A helyes dicsekvés

22 Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék bölcsességével a bölcs, ne dicsekedjék erejével az erős, ne dicsekedjék gazdagságával a gazdag!

23 Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem - így szól az Úr!

24 Eljön az idő - így szól az Úr -, amikor megbüntetek minden körülmetéltet és körülmetéletlent:

25 Egyiptomot és Júdát, Edómot és az ammóniakat, Móábot és mindazokat, akik körülnyírt hajúak és a pusztában laknak. Mert mindezek a népek körülmetéletlenek, Izráel egész háza azonban körülmetéletlen szívű.

Bárcsak a fejem vízzé változnék, a szemem pedig könyhullatásnak kútfejévé, hogy éjjel-nappal sirathatnám az én népem leányának megöltjeit!

Bárcsak pusztába vinne engem valaki, utasok szállóhelyére, hogy elhagyhatnám az én népemet, és eltávozhatnám tõlök; mert mindnyájan paráznák, hitszegõk gyülekezete!

Felvonták nyelvöket, [mint] kézívöket, hazugsággal és nem igazsággal hatalmasok e földön; mert gonoszságból gonoszságba futnak, engem pedig nem ismernek, azt mondja az Úr.

Mindenki õrizkedjék a barátjától, és egyetlen atyátokfiának se higyjetek, mert minden atyafi cselbe csal, és minden barát rágalmazva jár.

Egyik a másik ellen csúfoskodik, és nem szólnak igazat; nyelvöket hazug beszédre tanítják, elfáradtak a gonosztevésben.

A te lakásod az álnokság közepében van; az álnokság miatt nem akarnak tudni felõlem, ezt mondja az Úr.

Azért ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én megolvasztom õket, és megpróbálom õket, mert mit cselekedjem [egyebet] az én népem leánya miatt?

Sebzõ nyíl a nyelvök, álnokságot beszél; szájával békességesen szól barátjához, a szívében pedig lest hány.

Avagy ne fenyítsem-é meg [õket] ezekért? azt mondja az Úr; vajjon az efféle nemzetségen ne álljon-é bosszút a lelkem?

10 A hegyeken sírást és zokogást támasztok, és a pusztai ligetekben gyászéneket; mert kiégnek úgy, hogy senki se megy keresztül rajtok, és nem hallják a nyájak bégetését; az ég madaraitól fogva a barmokig minden elköltözik és elmenekül.

11 Jeruzsálemet pedig kõhalommá teszem, sakálok tanyájává, és Júda városait sivataggá változtatom, hogy lakatlan legyen.

12 Kicsoda olyan bölcs férfiú, hogy értse ezeket, [és] a kihez az Úr szája szólt, hogy hirdesse azt, hogy miért vész el a föld, és ég ki, mint a puszta, a melyen senki se menjen keresztül?

13 Monda továbbá az Úr: Mivelhogy elhagyták az én törvényemet, a melyet eléjök adtam, és nem hallgattak az én szómra, és nem jártak a szerint;

14 Hanem jártak az õ kevély szívök után és a Baálok után, a mikre atyáik tanították õket:

15 Azért, ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én megétetem õket, ezt a népet, ürömmel, és megitatom õket mérges vízzel.

16 És szétszórom õket a nemzetek között, a melyeket nem ismertek sem õk, sem atyáik, és utánok küldöm a fegyvert, a míg megsemmisítem õket.

17 Ezt mondja a Seregek Ura: Figyelmezzetek reá, és hívjátok a sirató asszonyokat, hogy jõjjenek el, és a bölcs asszonyokhoz is küldjetek, hogy jõjjenek el,

18 És siessenek és fogjanak síráshoz miattunk, és a mi szemeink [is] hullassanak könyeket, és szempilláink vizet ömleszszenek!

19 Mert a Sionról siralomnak szava hallatszik: Oh, hogy elpusztultunk! Igen megszégyenültünk, mert elhagyjuk [e] földet, mert széthányták lakhelyeinket!

20 Bizony halljátok meg, ti asszonyok, az Úrnak szavát, és vegye be a ti fületek az õ szájának beszédét, és tanítsátok meg leányaitokat a sírásra, és egyik asszony a másikat a jajgatásra;

21 Mert feljött a halál a mi ablakainkra, bejött a mi palotáinkba, hogy kipusztítsa a gyermekeket az útakról, az ifjakat az utczákról.

22 Szólj! ezt mondja az Úr, és az emberek holtteste hever, mint a ganéj a mezõn, és mint a kéve az arató után, és nincs, a ki összegyûjtse.

23 Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az õ bölcseségével, az erõs se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával;

24 Hanem azzal dicsekedjék, a ki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, a ki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.

25 Ímé, eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és megfenyítek minden körülmetélkedettet a körülmetéletlenekkel együtt:

26 Égyiptomot és Júdát, Edomot és az Ammon fiait, Moábot és mindazokat, a kik nyírott üstökûek [és] a pusztában laknak; mert mindez a nemzet körülmetéletlen, és Izráelnek egész háza [is] körülmetéletlen szívû.

Jaj, bárcsak szememből patak eredne,
    bárcsak forrássá lehetne,
    hogy éjjel-nappal sirassam népem megöltjeit!
Bár mehetnék a pusztába,
    messze földre, utasok szállására,
hogy elhagynám népemet,
    mert mind házasságtörők,
    árulók gyülekezete!

„Nyelvük olyan, mint az íj,
    hazug szavaik, mint a nyílvesszők.
Elburjánzott a hazugság az országban,
    s a hűséget már nem ismerik!
Egyik gonoszság a másikat éri,
    de engem nem ismernek”
    — mondja az Örökkévaló.

„Mindenki óvakodjon a társától,
    még testvéretekben se bízzatok!
Mert a testvéred is csaló,
    minden társad rágalmazó.
Mind becsapják egymást,
    nincs egy sem, aki igazat mondana,
csak hazugságra tanítják nyelvüket,
    hamisságban fáradoznak.
Egyik gazság a másikat követi,
    egyik csalárdság jön a másik után,
rólam pedig tudni sem akarnak!
    — mondja az Örökkévaló. —

Ezért hát megolvasztom
    és megtisztítom őket, mint az ezüstöt.
Hiszen mi mást tehetnék népemmel?
    — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —
Sebző nyíl a nyelvük,
    ajkuk folyton hamisságot beszél.
Szájuk »Békesség!«-et mond kedvesen,
    de szívük már csapdát készít testvérüknek.
Ne büntessem meg őket ezekért?
    Az ilyen népnek ne fizessek-e meg?”
    — kérdezi az Örökkévaló.

10 Siratom a hegyeket,
    gyászolom az elhagyott legelőket,
mert hallatszik többé a nyájak bégetése,
    nem jár arra senki,
még az égi madarak is elmenekültek,
    a mezei vadak is elfutottak!

11 Azt mondja az Örökkévaló:[a]
„Romhalmazzá teszem Jeruzsálemet,
    sakálok tanyájává,
elpusztítom Júda városait,
    lakatlanná teszem!”

12 Hol van a bölcs, aki érti ezt? Kinek jelentette ki az Örökkévaló szája, hogy hirdesse a népnek? Miért pusztult el az ország? Miért lett kietlen sivatag, ahol sem ember, sem állat nem jár?

13 De hiszen megmondta az Örökkévaló: „Ez a nép elfordult tanításomtól és törvényemtől, amelyet eléjük állítottam, hogy azt kövessék. Nem hallgattak szavamra, s nem úgy éltek, ahogy meghagytam nekik, 14 hanem konokul a saját fejük után mentek, és bálványokat követtek, ahogy őseik tanították őket. 15 Ezért hát én is ürömmel etetem, és méreggel itatom őket — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene. — 16 Szétszórom őket a nemzetek közé, akiket sem ők, sem őseik nem ismertek. De még ott is fegyvert küldök utánuk, hogy öldösse őket, amíg el nem pusztulnak.”

17 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
    „Figyeljetek rám!
Hívjátok a siratóasszonyokat,
    akik gyakorlottak ebben,
    küldjetek értük, jöjjenek hamar!”
18 Jaj, sirassatok minket!
    Fogjatok hozzá, jajgassatok,
áradjanak a könnyek,
    hogy veletek sírjunk mi is!

19 Már hallatszik a siratóének a Sionról:
    „Jaj nekünk! Hogy elpusztultunk!
    Milyen nagy szégyen ért minket!
Házainkat lerombolták ellenségeink,
    s el kell hagynunk földünket!”

20 Asszonyok, halljátok meg, mit mond az Örökkévaló!
    Hallgassatok szavára,
tanítsátok meg leányaitokat a siratásra,
    szomszédjaitokat a siratóénekre:
21 „Jaj, ablakainkra szállt a halál,
    s bejött házainkba,
hogy kipusztítsa gyermekeinket az utcákról,
    kiirtsa a fiatalokat a terekről!”

22 „Szólj! — mondta nekem az Örökkévaló. —
Úgy hevernek majd szerteszét a hullák,
    mint ganéj a mezőn,
    mint levágott búza az aratók után,
    de nem lesz, aki összegyűjtse őket!”

Azzal dicsekedjen, hogy ismer engem!

23 Azt mondja az Örökkévaló:
„Ne dicsekedjen bölcsességével a bölcs,
    se erejével az erős,
    se gazdagságával a gazdag!
24 Ha dicsekedni akar,
    hát azzal dicsekedjen,
    hogy igazán ismer engem,
tudja, hogy én vagyok az Örökkévaló,
    aki hűséges szeretettel, igaz ítélettel,
    igazságosan kormányozom a föld lakóit,
mert ezekben telik kedvem”
    — mondja az Örökkévaló.

25 „Bizony, eljön az idő, amikor megbüntetem mindazokat, akik ugyan körülmetélik testüket, valójában mégis körülmetéletlenek: 26 Egyiptom népét, Júda, Edom, Ammon és Moáb népét, meg azokat a pusztában élő törzseket, akik a hajukat lenyírják. Megbüntetem őket, mert mindezek a nemzetek körülmetéletlenek; Izráel egész népe pedig körülmetéletlen szívű!”[b]

Footnotes

  1. Jeremiás 9:11 Azt mondja az Örökkévaló Ez nincs benne az eredeti szövegben, de nyilvánvaló, hogy a következő mondatot nem Jeremiás mondja, hanem az Örökkévaló.
  2. Jeremiás 9:26 körülmetéletlen szívű Hasonlat, melynek jelentése: az igazi körülmetélésnek a szívben kell történnie. Lásd a szójegyzékben: „Körülmetélés”.

[a]Oh, that my head were a spring of water
    and my eyes a fountain of tears!(A)
I would weep(B) day and night
    for the slain of my people.(C)
Oh, that I had in the desert(D)
    a lodging place for travelers,
so that I might leave my people
    and go away from them;
for they are all adulterers,(E)
    a crowd of unfaithful(F) people.

“They make ready their tongue
    like a bow, to shoot lies;(G)
it is not by truth
    that they triumph[b] in the land.
They go from one sin to another;
    they do not acknowledge(H) me,”
declares the Lord.
“Beware of your friends;(I)
    do not trust anyone in your clan.(J)
For every one of them is a deceiver,[c](K)
    and every friend a slanderer.(L)
Friend deceives friend,(M)
    and no one speaks the truth.(N)
They have taught their tongues to lie;(O)
    they weary themselves with sinning.
You[d] live in the midst of deception;(P)
    in their deceit they refuse to acknowledge me,”
declares the Lord.

Therefore this is what the Lord Almighty says:

“See, I will refine(Q) and test(R) them,
    for what else can I do
    because of the sin of my people?
Their tongue(S) is a deadly arrow;
    it speaks deceitfully.
With their mouths they all speak cordially to their neighbors,(T)
    but in their hearts they set traps(U) for them.(V)
Should I not punish them for this?”
    declares the Lord.
“Should I not avenge(W) myself
    on such a nation as this?”

10 I will weep and wail for the mountains
    and take up a lament concerning the wilderness grasslands.(X)
They are desolate and untraveled,
    and the lowing of cattle is not heard.
The birds(Y) have all fled
    and the animals are gone.

11 “I will make Jerusalem a heap(Z) of ruins,
    a haunt of jackals;(AA)
and I will lay waste the towns of Judah(AB)
    so no one can live there.”(AC)

12 Who is wise(AD) enough to understand this? Who has been instructed by the Lord and can explain it? Why has the land been ruined and laid waste like a desert that no one can cross?

13 The Lord said, “It is because they have forsaken my law, which I set before them; they have not obeyed me or followed my law.(AE) 14 Instead, they have followed(AF) the stubbornness of their hearts;(AG) they have followed the Baals, as their ancestors taught them.” 15 Therefore this is what the Lord Almighty, the God of Israel, says: “See, I will make this people eat bitter food(AH) and drink poisoned water.(AI) 16 I will scatter them among nations(AJ) that neither they nor their ancestors have known,(AK) and I will pursue them with the sword(AL) until I have made an end of them.”(AM)

17 This is what the Lord Almighty says:

“Consider now! Call for the wailing women(AN) to come;
    send for the most skillful of them.
18 Let them come quickly
    and wail over us
till our eyes overflow with tears
    and water streams from our eyelids.(AO)
19 The sound of wailing is heard from Zion:
    ‘How ruined(AP) we are!
    How great is our shame!
We must leave our land
    because our houses are in ruins.’”

20 Now, you women, hear the word of the Lord;
    open your ears to the words of his mouth.(AQ)
Teach your daughters how to wail;
    teach one another a lament.(AR)
21 Death has climbed in through our windows(AS)
    and has entered our fortresses;
it has removed the children from the streets
    and the young men(AT) from the public squares.

22 Say, “This is what the Lord declares:

“‘Dead bodies will lie
    like dung(AU) on the open field,
like cut grain behind the reaper,
    with no one to gather them.’”

23 This is what the Lord says:

“Let not the wise boast of their wisdom(AV)
    or the strong boast of their strength(AW)
    or the rich boast of their riches,(AX)
24 but let the one who boasts boast(AY) about this:
    that they have the understanding to know(AZ) me,
that I am the Lord,(BA) who exercises kindness,(BB)
    justice and righteousness(BC) on earth,
    for in these I delight,”
declares the Lord.

25 “The days are coming,” declares the Lord, “when I will punish all who are circumcised only in the flesh(BD) 26 Egypt, Judah, Edom, Ammon, Moab and all who live in the wilderness in distant places.[e](BE) For all these nations are really uncircumcised,(BF) and even the whole house of Israel is uncircumcised in heart.(BG)

Footnotes

  1. Jeremiah 9:1 In Hebrew texts 9:1 is numbered 8:23, and 9:2-26 is numbered 9:1-25.
  2. Jeremiah 9:3 Or lies; / they are not valiant for truth
  3. Jeremiah 9:4 Or a deceiving Jacob
  4. Jeremiah 9:6 That is, Jeremiah (the Hebrew is singular)
  5. Jeremiah 9:26 Or wilderness and who clip the hair by their foreheads