Jób 33

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

33 „Hallgass rám, Jób,
    figyelj szavaimra türelmesen!
² Most már szóra nyílik ajkam,
    nyelvemen vannak már a szavak.
³ Őszinte szívvel beszélek hozzád,
    egyenes szavakkal igazat mondok.
⁴ Isten Szelleme teremtett engem,
    a Mindenható lehelete adott nekem is életet.
⁵ Válaszolj hát, kérlek, ha tudsz,
    készülj fel, állj elő érveiddel!
⁶ Én is olyan vagyok Isten előtt, mint te,
    engem is agyagból formált, mint téged.
⁷ Tőlem nem kell félned,
    nem leszek hozzád kegyetlen.

⁸ Jób, te azt mondtad,
    s ezt saját fülemmel hallottam:
⁹ »Tiszta vagyok és ártatlan, nem terhel semmi bűn,
    lelkiismeretem tiszta, nem tettem semmi rosszat,
¹⁰ Isten mégis ellenem fordult,
    úgy bánik velem, mint ellenségével!
¹¹ Kalodába zárta lábamat,
    szemmel tartja minden lépésemet.«

¹² Lásd, azt mondom, ebben nincs igazad,
    mert Isten nagyobb az embernél!
¹³ Azért perelsz vele,
    mert nem ad számot neked,
    s kérdéseidre nem felel?
¹⁴ Pedig szól hozzánk Isten sokféleképpen,
    szól, nem csak egyszer, de többször is!
Csakhogy nem értjük,
    vagy nem törődünk vele!
¹⁵ Szól hozzád álmodban, éjjeli látomásban,
    mikor mély álom száll rád, vagy mikor ébredezel.
¹⁶ Megnyitja füledet ilyenkor,
    majd figyelmeztetését megpecsételi jelekkel,
¹⁷ hogy ha rosszat tervezel, eltérítsen attól,
    hogy visszatartson a büszkeségtől,
¹⁸ hogy megóvja lelked a haláltól,^[a]
    életed a gyilkos dárdadöféstől.

¹⁹ Szól hozzád, mikor betegen fekszel,
    mikor fájdalommal fegyelmez,
    és csontjaidban érzed a figyelmeztetést.
²⁰ Mikor már a kenyeret sem kívánod,
    kedvenc ételedtől is undorral fordulsz el,
²¹ mikor annyira lesoványodsz,
    hogy csontjaid is kilátszanak,
²² mikor lelked már közeleg a pusztítóhoz,
    életed ahhoz, aki azt majd kioltja.
²³ Akkor, ha van melletted magyarázó angyal,
    egy az ezer közül,
    hogy megmutassa az igazsághoz vezető utat,
²⁴ akkor Isten megkönyörül rajtad, és azt mondja:
    »Szabadítsd meg őt a haláltól,
    mert váltságdíjat találtam számára!«
²⁵ Akkor tested megújul, ismét megerősödsz,
    s újra kezded fiatalságodat.
²⁶ Imádkozol, Isten újra kegyelmébe vesz,
    örömmel járulsz elébe,
    ő helyreállít, és megint magához fogad.
²⁷ Te pedig énekelve mondod az embereknek:
»Bizony vétkeztem, és letértem az igaz útról,
    Isten mégsem büntetett meg,
    pedig megérdemeltem volna.
²⁸ Megváltott engem a haláltól,
    s lelkem megint a világosságot nézi nagy örömmel!«

²⁹ Látod, így bánik velünk Isten kétszer
    vagy háromszor is,
³⁰ hogy lelkünket megmentse a haláltól,
    s hogy megint ránk ragyogjon az élet világossága.

³¹ Figyelj rám, Jób,
    hallgass csak engem,
    hadd beszéljek még!
³² Ha tudsz, felelj meg nekem,
    mert kívánom, hogy ártatlannak bizonyulj!
³³ De ha nincs mit mondanod, hallgass engem,
    hadd tanítsalak bölcsességre!”