Jób 22

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

² „Vajon Isten rászorul-e bárki segítségére?
    Hiszen, még a bölcs is
    csak magának használ vele, ha bölcs!
³ Mit használ a Mindenhatónak, ha te igaz vagy?
    Mit nyer ő vele, ha tökéletesen élsz?
⁴ Azt gondolod, istenfélelmed miatt büntet téged?
    Ezért száll perbe veled?
⁵ Nem, Jób, hanem azért, mert sokat vétkeztél!
    Se szeri, se száma bűneidnek!
⁶ Talán ok nélkül zálogba vetted az adóstól ruháját,^[a]
    megfosztottad köpenyétől is a nyomorultat!
⁷ Talán nem adtál inni a szomjazónak,
    vagy kenyeret az éhezőnek.
^8-9 Talán üres kézzel küldted el az özvegyeket,
    akik tőled kértek segítséget,
talán megkárosítottad az árvákat,
    pedig milyen hatalmas birtokaid vannak,
    és mennyire tisztelnek az emberek!
¹⁰ Ezért estél csapdába,
    ezért vesz körül a félelem!
¹¹ Világosságod ezért sötétült el,
    emiatt nem látsz reményt,
    ezért borított el a sok nyomorúság.

¹² Lásd, Isten a Mennyben lakik, fenn a magasban!
    Nézd a csillagokat, milyen messze, fent ragyognak,
    Isten mégis fölülről néz le rájuk!
¹³ Talán azt gondolod: »Vajon lát-e onnan, a magasból,
    s törődik-e velem?
Vajon keresztüllát-e a sötét felhőkön,
    hogy megítéljen?
¹⁴ Bizony, eltakarnak előle a fellegek,
    nem lát ő engem,
    mikor lépdel az ég boltozatán!«

¹⁵ Jób, ha így gondolod,
    te is azokat a gonoszokat követed,
    akik régen ezen az úton indultak el.
¹⁶ Azokat, akiket az özönvíz elsöpört,
    akiket a pusztulás hirtelen elragadott.
¹⁷ Ők is azt mondták Istennek: »Maradj távol tőlünk!
    Boldogulunk mi nélküled is!
    Ugyan, mit tehet velünk a Mindenható?!«
¹⁸ Pedig ő töltötte meg házaikat minden jóval!
    Isten mentsen az ilyen gonosz gondolatoktól!
¹⁹ Látják az igazak a gonoszok vesztét, és örülnek,
    nézik ezt az ártatlanok, és gúnyolják őket:
²⁰ »Bizony, csak elpusztultak ellenségeink,
    tűz égette fel minden gazdagságukat!«

²¹ Békülj meg Istennel, Jób, és bízz benne,
    akkor még jóra fordul sorsod!
²² Tanítson téged a Mindenható beszéde,
    vésd szívedbe minden szavát!
²³ Mert ha visszatérsz hozzá, újra felépülsz!
    Ha megtisztítod házadat a gonosztól,
²⁴ ha porba dobod az aranyat,
    a folyó kavicsai közé a legtisztább aranyat,
²⁵ ha a Mindenható lesz minden kincsed,
    és legtisztább ezüstöd,
²⁶ akkor újra Istenhez emelheted arcodat,
    és megint a Mindenhatóban gyönyörködsz majd!
²⁷ Akkor imádkozol hozzá, és ő meghallgat,
    te pedig teljesíted, amit fogadtál neki.
²⁸ Ha valamit eltervezel, sikerre viszed,
    és útjaidra világosság ragyog.
²⁹ Még ha megaláznak, azt is felmagasztalásnak mondod,
    mert a Mindenható megmenti az alázatost.
³⁰ Bizony, megszabadítja még azt is,
    aki nem ártatlan,
ha te magad ártatlan vagy, és kéred Istent,
    a kedvedért megteszi.”