Jób 21
Hungarian Károli
21 Felele pedig Jób, és monda:
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok [helyett.]
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserû a lelkem?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?
8 Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt.
9 Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az õ magzataik.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
13 Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte?
16 Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tõlem!
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ rájok az õ veszedelmök! [Hányszor] osztogatja részöket haragjában.
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 Isten az õ fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az õ hónapjainak száma letelt?!
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a magasságban levõket is!
23 Ez meghal az õ teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama fõembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik [sokat] utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok [mentek el] elõtte.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
Jób 21
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Jób hatodik válasza
21 Akkor Jób így felelt:
2 „Azzal vigasztaljatok,
hogy meghallgattok figyelmesen!
3 Engedjetek engem is beszélni,
s várjátok ki türelmesen, míg befejezem,
azután gúnyolódjatok csak tovább!
4 Mert én nem emberekre panaszkodom!
Nem ok nélkül türelmetlenkedem.
5 Nézzetek csak meg engem, és rémüljetek el!
Tegyétek kezetek a szátokra!
6 Ha arra gondolok, mi történt velem,
elfog a rémület, és testem beleremeg.
7 Miért élhetnek a gonoszok hosszú életet?
Miért öregedhetnek meg gazdagságban, erőben?
8 Szemük láttára nőnek fel gyermekeik,
meglátják felcseperedni unokáikat is.
9 Otthonukban béke és biztonság,
nem éri őket Isten büntetése.
10 Nyájaik szaporodnak, csordáik gyarapodnak,
teheneik erős borjakat ellenek.
11 Gyermekeik előttük játszanak,
ugrándoznak, mint a bárányok,
12 énekelnek, táncolnak,
hangszerekkel vigadnak.
13 Gondtalan bőségben töltik napjaikat,
szenvedés nélkül, békésen szállnak alá a sírba.
14 Pedig ezt mondták Istennek:
»Ne törődj velünk, mert mi sem törődünk veled!«
15 »Ugyan, kicsoda a Mindenható, hogy őt szolgáljuk?!
Ugyan, mi hasznunk belőle, ha őt imádjuk?!«
16 Pedig a gonoszok sorsa nincs a saját kezükben!
Tanácsuk távol legyen tőlem!
17 De vajon gyakran kialszik a gonoszok mécsese?
Sokszor jön rájuk veszedelem?
Mikor kell érezniük Isten haragját,
és bünteti-e őket fájdalommal?
18 Vajon elsöpri Isten a gonoszokat,
mint szélvihar a szalmaszálat,
mint forgószél a polyvát?
19 Talán azt mondjátok: »Igen, de Isten a fiakat bünteti
apáik vétkeiért!«
Nem így van! Büntesse meg Isten őket magukat!
Tanulják meg a gonoszok,
hogy mindenki a maga vétkéért szenved!
20 Hadd lássa meg saját szemével,
milyen keserves a büntetés!
Ő maga igyon a Mindenható haragjából!
21 Mert, ha élete végéhez ért,
ha már meghalt,
ugyan törődik-e még gyermekeivel,
akiket itt hagyott?
22 Ki taníthatná bölcsességre Istent?
Hiszen ő ítéli még a magasságban élőket is!
23 Az egyik ember gazdagságban hal meg,
kényelemben és békességben.
24 Teste jól táplált,
erős és egészséges.
25 A másik meg keserű lélekkel száll a sírba,
mert soha nem volt része jólétben, örömben.
26 Mégis, mindketten a porban fekszenek,
és férgek takarják be őket.
27 Látjátok, tudom, mit forgattok a fejetekben,
s milyen terveket szőttetek ellenem.
28 Hiszen azt mondtátok: »Hol lakik
az a híres gazdag ember?
Hol találjuk a bűnös Jób házát?«
29 Beszéltetek-e az utazókkal,
meghallgattátok-e bölcs szavukat?
30 Nem azt mondták ők is, hogy Isten a gonoszokat
a veszedelem napjáig megkíméli,
s haragja napjára tartogatja?
31 De ki veti szemükre a gonoszoknak vétkeiket?
Ki fizet meg nekik azért, amit másokkal tettek?
32 Bizony, a gonoszokat díszes kísérettel temetik,
síremléküket is gondosan ápolják.
33 A gonosz még a sírjában is elégedetten fekszik,
mert tömegek kísérik utolsó útjára,
és ezrek vonulnak előtte.
34 Ilyen üres fecsegéssel akartok engem vigasztalni?
Hiszen minden szavatok hamis és igazságtalan!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center