Add parallel Print Page Options

Prófécia Tírusz fejedelméről

28 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, szólj Tírusz fejedelméhez: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló:

Milyen gőgös lettél!
    Azt mondtad: »Isten vagyok én!
    Isten trónján ülök a tenger közepén!«

Pedig csak ember vagy,
    nem isten,
hiába képzeled,
    hogy szíved olyan, mint Istené!
Azt hiszed, bölcsebb vagy Dánielnél,[a]
    s nincs titok, ami elrejtőzhet előled?
Mekkora gazdagságot szereztél,
    kincstáradba drága kincseket gyűjtöttél!
    Erre használtad bölcsességed és értelmed!
Bölcsességed vagyonodat növelte,
    kereskedésed pedig hatalmadat,
de szíved felfuvalkodott gazdagságod miatt!”

Ezt mondja hát Uram, az Örökkévaló:
„Mivel azt gondoltad,
    hogy szíved olyan, mint Istené,
    lásd, így bánok veled:
idegeneket küldök rád,
    a legvadabb népek támadnak ellened,
bölcsességed szépségét
    fegyverrel pusztítják el,
    s fényességedet bemocskolják!
Seregük sírba taszít,
    a halálra sebzett tírusziak halálával
    pusztulsz el te is a tenger közepén.
Mikor kivont karddal rád ront gyilkosod,
    mondhatod-e neki:
    »Isten vagyok én, megállj!«
Pusztán ember vagy,
    megtudod akkor,
nem isten,
    mert kezéből meg nem szabadulsz!
10 Körülmetéletlenek[b] halálával halsz meg,
    kegyetlen idegenek keze döf keresztül,
    szavamra mondom.”
    — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

Siratóének Tírusz királyáról

11 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 12 „Ember fia, ezt a gyászéneket énekeld Tírusz királyáról, és mondd neki: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló:

A tökéletesség mértéke voltál,
    bölcsességgel és szépséggel teljes!
13 Isten kertjében, az Édenben jártál.
Minden drágakő téged ékesített:
    rubin, topáz, gyémánt,
    krizolit, ónix, jáspis,
    zafír, gránát és smaragd.
Teremtésed napján
    foglalták aranyba mindegyiket.
14 Felkent kerub voltál
    Isten szent hegyén,
    aki szárnyaival védelmez.
Tüzes kövek között jártál.
15 Teremtésedtől fogva tökéletes voltál,
    amíg gonoszságot nem találtam benned.
16 Kereskedésed meggazdagított,
    gazdagságod erőszakossá tett,
    így vétkeztél.
Ezért ledobtalak Isten hegyéről,
    száműztelek a tüzes kövek közül,
    te oltalmazó kerub!
17 Szépséged miatt
    szíved felfuvalkodott,
fényességed miatt
    bölcsességed megromlott,
ezért a földre dobtalak,
    királyok szeme elé hajítottalak,
    hogy mind lássanak.
18 Szentélyedet bemocskolták
    súlyos bűneid,
    meggyalázták kereskedésed vétkei.
Ezért tüzet hoztam ki belőled,
    hogy megemésszen téged,
    porig égesse dicsőséged,
hadd lássa vesztedet
    minden földi lakó!

19 Mind, akik ismertek a népek között,
    megrémültek bukásod miatt,
    s elborzadtak szörnyű veszteden.
Mindörökre végeztem veled!”

Prófécia Szidón ellen

20 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 21 „Ember fia, fordulj Szidón felé, és prófétálj ellene! 22 Szólítsd meg, és mondd neki: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló:

Ellened fordulok, Szidón,
    és dicsőséget szerzek nevemnek
    azáltal, amit veled teszek!
Végrehajtom rajtad ítéletemet,
    megbüntetlek,
s akkor fogjátok megérteni,
    hogy én vagyok az Örökkévaló,
amikor szentnek mutatom magam,
    és ítéletet hozok rátok.
23 Mert halálos járványt küldök Szidónra,
    utcáin vér folyik majd,
lakosait karddal vágják le,
    ellenség veszi körül mindenfelől.
Akkor fogjátok megérteni,
    hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Prófécia az Izráelt környező népekről

24 „Eljön az idő, amikor a környező népek közül többé egyik sem lesz szúrós tövis, vagy fájdalmas sebet ejtő tüske Izráel népe számára. Akkor fogja Izráel megérteni és elismerni, hogy én vagyok Uruk, az Örökkévaló!”

25 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Amikor majd összegyűjtöm Izráel népét a nemzetek közül, akik közé szétszórtam őket, akkor majd megtanulják a nemzetek tisztelni és megkülönböztetni nevemet. Akkor majd Izráel újra a saját földjén lakik, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam. 26 Igen, biztonságban fognak ott élni, házakat építenek és szőlőt telepítenek. Mivel megítélem és megbüntetem a körülöttük lévő népeket, akik lenézték és megvetették Izráelt, mindannyian megértik és elismerik, hogy én, az Örökkévaló vagyok Izráel Istene.”

Footnotes

  1. Ezékiel 28:3 Dániel Valószínűleg Dániel próféta, vagy valamelyik bölcs a régi időkből.
  2. Ezékiel 28:10 Körülmetéletlen Olyan személy, illetve nép, aki illetve amely nem tartozik ahhoz a szövetséghez, amelyet Isten Ábrahámmal kötött, s amelynek jele a körülmetélés volt.

28  És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Embernek fia! mondjad Tírus fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott szíved és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek szívében, holott csak ember vagy és nem Isten, mégis olylyá tevéd szíved, minõ az Isten szíve,

Lám, hát bölcsebb volnál te Dánielnél! Semmi elrejtett dolog nem homályos néked!

Bölcseségeddel és értelmeddel gyûjtöttél magadnak gazdagságot, s gyûjtöttél aranyat s ezüstöt kincses házaidba.

Bölcseségednek nagy voltával kereskedésed közben megsokasítád gazdagságodat, és felfuvalkodott szíved gazdagságod miatt.

Ezokáért így szól az Úr Isten: Mivel olylyá tevéd szíved, minõ az Isten szíve:

Azért ímé, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonszák fegyvereiket bölcseséged szépsége ellen, és megfertéztetik fényességedet.

A sírgödörbe szállítnak alá, s meghalsz a megölettek halálával a tengerek szívében.

Vajjon mondván mondod-é megölõd elõtt: Isten vagyok én? holott ember vagy és nem Isten a téged átütõnek kezében!

10 Körülmetéletlenek halálával halsz meg, idegeneknek keze által. Mert én szóltam, ezt mondja az Úr Isten.

11 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

12 Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyûrûje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben.

13 Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskõvel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; [és ]karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.

14 Valál felkent oltalmazó Kérub; és [úgy] állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.

15 Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.

16 Kereskedésed bõsége miatt belsõd erõszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyérõl, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül.

17 Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok elõtt, adtalak szemök gyönyörûségére.

18 Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsõdbõl, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, a kik reád néznek.

19 Mindnyájan, a kik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!

20 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

21 Embernek fia! vesd tekintetedet Sidonra, és prófétálj ellene.

22 És mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened [megyek, ]Sidon, és megdicsõítem magamat közepetted, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor ítéleteket cselekszem benne, és megszentelem magamat benne.

23 És bocsátok reá döghalált és vért utczáira, és sebesültek hullanak el benne fegyver miatt, mely reá [jõ] mindenfelõl; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.

24 És ne legyen többé Izráel házának szúró tövise és fájdalomszerzõ tüskéje mindazok között, kik körülöttök vannak, kik õket megvetik, és tudják meg, hogy én vagyok az Úr.

25 Így szól az Úr Isten: Mikor egybegyûjtöm Izráel házát a népek közül, kik közé szétszórattak, akkor megszentelem magamat rajtok a pogányok szeme láttára, és laknak az õ földjökön, melyet adtam Jákóbnak, az én szolgámnak.

26 És laknak azon bátorsággal, és házakat építenek s szõlõket plántálnak, és laknak bátorsággal, mikor ítéleteket cselekedtem mindazokon, kik õket megvetik vala õ körülöttök, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az õ Istenök.