Birák 5
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Debóra és Bárák éneke
5 Ezen a napon Debóra és Bárák ezt a győzelmi éneket[a] énekelte:
2 „Amikor Izráel harcosai hosszúra növesztették hajukat,
mert egészen az Örökkévalónak szentelték magukat,
dicsérjétek az Örökkévalót!
3 Halljátok ezt királyok,
figyeljetek rám, fejedelmek,
mert az Örökkévalónak éneklek,
az Örökkévalót dicsérem, Izráel Istenét!
4 Mikor Széírből[b] jöttél, Örökkévaló,
mikor Edom földjén lépkedtél,
még a föld is remegett,
az ég is megindult, esőt hullatott.
5 A hegyek reszkettek az Örökkévaló előtt,
a Sínai-hegy is megremegett az Örökkévaló előtt,
Izráel Istene előtt!
6 Anát fia, Samgar[c] idejében,
Jáél napjaiban senki sem járt az utakon,
a karavánok és utazók mind kerülő utakra tértek.
7 Kihaltak a falvak Izráelben.
Kihalt az élet a falvakból,
amíg te nem jöttél, Debóra,
amíg felkeltél, Izráel anyjaként vezettél!
8 Mikor Isten új vezetőket választott,[d]
tüstént harc dúlt a kapuk előtt,
de még egy dárda, vagy pajzs sem akadt
Izráel negyvenezres seregében.
9 Szívem azoké, akik vezetik Izráelt,
akik a nép közül önként vállalták a harcot!
Dicsérjétek az Örökkévalót!
10 Emlegessétek újra meg újra az Örökkévaló nagy tetteit,
akik felültök a nyeregtakaróra,[e]
s útra keltek szürke szamarakon,
vagy az úton mentek!
11 Mikor a nyájakat itatjátok a kútnál,
halljátok az éneklők szavát,
akik az Örökkévaló dicső tetteiről énekelnek,
győzelmekről, amelyeket az izráeli falvak népe aratott,
amikor az Örökkévaló népe a város kapuinál harcolt.
12 Serkenj föl, Debóra, serkenj föl!
Kelj föl, és énekelj!
Rajta, Bárák, támadj!
Ejts foglyokat, Abínóam fia!
13 Akkor a maradék nép lerohant a hegyről,
hogy harcoljon az ellenséggel,
az Örökkévaló népe rárontott az idegenek seregére.
14 Jöttek Efraimból, akik Amálek helyére települtek,[f]
jöttek utánad, Benjámin, a testvéreiddel,
jöttek Mákír[g] nemzetségéből a kapitányok,
Zebulon törzséből, kezükben pálcával a vezérek.
15 Ide gyűltek Issakár fejedelmei,
Debórához gyülekeztek,
Bárákot követve mind támadásra indultak,
a hegyről a völgybe lerohantak.
De Rúben nemzetségei csak tanakodtak.
16 Miért üldögéltek nyájaitok mellett?
Nézitek, hogy terelik össze a pásztorok juhaikat?
Rúben nemzetségei csak tanakodtak, nem mozdultak.
17 Gileád népe is ott maradt a Jordánon túl,[h]
Dán fiai meg az idegenek hajóin szolgáltak,
Ásér nemzetségei a tengerparton üldögéltek,
öblök partján táboroztak.
18 Csak Zebulon és Naftáli fiai
harcoltak a dombokon halált megvetőn.
19 Királyok jöttek és harcoltak,
Kánaán királyai csatáztak Meggidó vizeinél,
harcoltak Taanak mellett a síkon,
de nem zsákmányoltak ezüstöt.
20 A csillagok is harcoltak az égből,
saját pályájukról vívtak Sisera ellen.
21 Elsodorta Sisera seregét a Kisón megáradt patakja,
elsöpörte őket a vízáradat, az ősi Kisón.
Folytasd csak lelkem, teljes erővel!
22 Hogy robogtak a vágtató lovak és szekerek!
Menekülő paták dobogása hallik!
23 »Átkozzátok Méróz városát
— mondja az Örökkévaló angyala —,
átkozzátok lakosait,
mert nem jöttek az Örökkévalónak segíteni,
nem akartak vitézei közé állni!«
24 De áldott legyen Jáél, a kéni Héber felesége!
Áldottabb legyen minden más sátorlakó asszonynál!
25 Mikor Sisera vizet kért,
Jáél tejet adott neki,
fejedelmi csészéből tejszínnel itatta.
26 Bal keze sátorcövekért nyúlt,
jobb kezébe munkások kalapácsát vette,
Sisera fejét szétzúzta, összetörte,
halántékát földhöz szegezte.
27 Így esett el Sisera egy asszony lába előtt,
Jáél lábánál elterült, nem mozdult többé.
Ott fekszik holtan, megsemmisült!
28 Aggódva ki-kinéz ablakán Sisera anyja,
kezét tördeli, aggódva várja fiát:
»Miért késik harci szekere oly soká?
Nem hallom lovai patkóit, miért?«
29 Legbölcsebb szolgálója nyugtatja,
és maga is egyre csak ezt mondogatja:
30 »Biztosan most osztoznak a zsákmányon!
Szép rabnő jut minden harcosnak, talán kettő is,
meg díszes ruhák Siserának,
festett, hímzett, drága kendőt hoz nekem is,
színes selyemkendőt nyakamra, vállamra!«
31 Így vesszenek mind ellenségeid, Örökkévaló!
De akik szeretnek téged, tündököljenek,
mint a fölkelő nap, ereje teljében!”
Ezután 40 évig béke volt Izráelben.
Footnotes
- Birák 5:1 győzelmi ének Debóra éneke az egyik legszebb ének az Ószövetségben. A héber szöveg helyenként nehezen érthető.
- Birák 5:4 Széír Edom másik neve.
- Birák 5:6 Samgar Lásd Bír 3:31.
- Birák 5:8 Mikor… választott Vagy: „Mikor más isteneket választott a nép”.
- Birák 5:10 nyeregtakaró Ennek a szónak bizonytalan az értelme. Valószínűleg arról a takaróról van szó, amelyet a szamár hátára terítettek, s erre ültek rá (szamárra nem szoktak nyerget tenni).
- Birák 5:14 Lásd Bír 12:15.
- Birák 5:14 Mákír Ez a család Manassé törzsébe tartozott, és a Jordán keleti oldalán telepedett le.
- Birák 5:17 Jordánon túl Vagyis a Jordán keleti oldalán, ahol Gileád volt.
Birák 5
Hungarian Károli
5 Énekelt pedig Debora és Bárák, az Abinoám fia azon a napon, mondván:
2 Hogy a vezérek vezettek Izráelben,
Hogy a nép önként kele föl: áldjátok az Urat!
3 Halljátok meg királyok, figyeljetek fejedelmek!
Én, én az Úrnak éneket mondok,
Dícséretet zengek az Úrnak, az Izráel Istenének.
4 Uram, mikor Szeirbõl kijövél, Mikor lépdelél Edom mezejérõl:
Megrendült a föld, csepegett az ég,
A föllegek is víztõl áradának.
5 A hegyek megrendültek az Úrnak orczája elõtt,
Még ez a Sinai is, az Úrnak, az Izráel Istenének színe elõtt.
6 Sámgárnak, az Anath fiának napjaiban,
Jáhel idejében pihentek az utak,
És az útonjárók tekervényes ösvényekre tértek.
7 Megszüntek a kerítetlen helyek Izráelben, megszüntek végképen,
Mígnem én Debora felkelék,
Felkelék Izráel anyjaként.
8 Új isteneket ha választott [a nép,]
Mindjárt [kigyúlt] a harcz a kapuk elõtt;
De paizs, és dárda avagy láttatott-é
A negyvenezereknél az Izráel között?
9 Szívem azoké, kik parancsolnak Izráelben,
Kik a nép közül önként ajánlkoztak: áldjátok az Urat!
10 Kik ültök fehér szamarakon,
Kik ültök a szõnyegeken
És a kik gyalog jártok: [mind] énekeljetek!
11 Az íjászok szavával a vízmerítõk között,
Ott beszéljék az Úrnak igazságát,
Az õ faluihoz való igazságit Izráelben.
Akkor [újra] a kapukhoz vonul az Úr népe!
12 Kelj fel, kelj fel Debora!
Serkenj fel, serkenj fel, mondj éneket!
Kelj fel Bárák és fogva vigyed foglyaidat, Abinoám fia!
13 Akkor lejött a hõsök maradéka;
Az Úrnak népe lejött hozzám a hatalmasok ellen.
14 Efraimból, kiknek gyökere Amálekben,
Utánad Benjámin, a te néped közé;
Mákirból jöttek le vezérek,
És Zebulonból, kik a vezéri pálczát tartják.
15 És Issakhár fejedelmei Deborával,
És mint Issakhár, úgy Bárák
A völgybe rohan követõivel.
[Csak] a Rúben patakjainál
Vannak nagy elhatározások.
16 Miért [maradtál] ülve a hodályban?
Hogy hallgasd nyájad bégetéseit?!
Rúben patakjainál nagyok voltak az elhatározások!
17 Gileád a Jordánon túl pihen.
Hát Dán miért idõzik hajóinál?
Áser a tenger partján ül és nyugszik öbleinél.
18 [De] Zebulon, az halálra elszánt lelkû nép,
És Nafthali, a mezõség magaslatain!
19 Királyok jöttek, harczoltanak;
Akkor harczoltak a Kanaán királyai
Taanaknál, Megiddó vizénél;
[De] egy darab ezüstöt sem vettenek.
20 Az égbõl harczoltak,
A csillagok az õ helyökbõl vívtak Siserával!
21 A Kison patakja seprette el õket;
Az õs patak, a Kison patakja!
Végy erõt én lelkem!
22 Akkor csattogtak a lovak körmei
A futás miatt, lovagjaik futásai miatt.
23 Átkozzátok Mérozt - mond az Úr követje, -
Átkozva-átkozzátok annak lakosait! Mert nem jöttek az Úrnak segítségére,
Az Úrnak segélyére vitézei közé.
24 De áldott legyen az asszonyok felett Jáhel,
A Keneus Héber felesége,
A sátorban [lakó] nõk felett legyen áldott!
25 [Az] vizet kért, õ tejet adott,
Fejedelmi csészében nyújtott tejszínét.
26 Balját a szegre,
Jobbját pedig a munkások põrölyére nyújtotta,
És ütötte Siserát, szétzúzta fejét,
És összetörte, általfúrta halántékát,
27 Lábainál leroskadt, elesett, feküdt,
Lábai között leroskadt, elesett;
A hol leroskadt, ott esett el megsemmisülve.
28 Kinézett az ablakon, és jajgatott
Siserának anyja a rostélyzat mögül:
"Miért késik megjõni szekere?
Hol késlekednek kocsijának gördülései?"
29 Fejedelemasszonyinak legokosabbjai válaszolnak néki;
Õ egyre csak azok szavait ismételgeti:
30 "Vajjon nem zsákmányra találtak-é, s mostan osztozkodnak?
Egy-két leányt minden férfiúnak;
A festett kelmék zsákmányát Siserának;
Tarka szövetek zsákmányát, tarkán hímzett öltözeteket,
Egy színes kendõt, két tarka ruhát nyakamra, mint zsákmányt."
31 Így veszszenek el minden te ellenségid, Uram!
De a kik téged szeretnek, [tündököljenek] mint a kelõ nap az õ erejében!
És megnyugovék a föld negyven esztendeig.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center