Add parallel Print Page Options

Pál a helytartó előtt

24 Öt nappal később Anániás főpap néhány idős zsidó vezetővel együtt lement Cézáreába. Magukkal vittek egy Tertullusz nevű ügyvédet, hogy ő mondja el a kormányzó előtt, mivel vádolják Pált. Amikor Pált elővezették, Tertullusz vádbeszédet tartott: „Nagyra becsült Félix, neked köszönjük, hogy hosszú ideje békében élünk! Bölcsességeddel sok fontos változást hoztál országunkban. Ezt minden körülmények között és mindenhol nagy hálával ismerjük el. De hogy ne raboljuk tovább az idődet, most arra kérünk, hallgasd meg rövid beszédünket! Ez az ember nagy bajkeverő, aki az egész világon zűrzavart kelt a zsidók között. Ő a názáretiek szektájának a vezetője. 6-8 Még a Templomot is meg akarta szentségteleníteni, de ebben megakadályoztuk.[a] Ha kikérdezed, te is meggyőződhetsz azokról a dolgokról, amelyekkel vádoljuk.” A többi zsidó vezető is bizonygatta, hogy Tertullusz mindenben igazat mondott.

Pál védőbeszéde Félix előtt

10 Amikor a helytartó intett, hogy most Pál következik, ő így válaszolt a vádakra: „Félix kormányzó! Tudom, hogy hosszú évek óta vagy már ennek a népnek a bírája, ezért örülök, hogy előtted védekezhetek. 11 Megtudhatod, hogy csak tizenkét nappal ezelőtt mentem fel Jeruzsálembe, hogy ott Istent imádjam. 12 Ezalatt nem láttak engem sem a Templomban, sem a zsinagógában, vagy bárhol a városban, hogy vitatkoztam volna, vagy zűrzavart keltettem volna a nép között.

13 Azt sem tudják bizonyítani, amivel most vádolnak. 14 Azt elismerem, hogy atyáink Istenét olyan módon tisztelem, ahogyan az Úr Útjának követői[b] teszik. Akik engem vádolnak, ezt az Utat szektának tekintik, és ellenzik. Én azonban hiszek mindabban, ami Mózes Törvényében és a próféták könyveiben meg van írva. 15 Ugyanazt várom és remélem, mint a vádolóim, hogy Isten egy napon feltámasztja majd mind az igazakat, mind a gonoszokat. 16 Ezért teljes erővel arra törekszem, hogy a lelkiismeretem mindig tiszta legyen Isten és az emberek előtt.

17 Sok éven át távol voltam Jeruzsálemtől, de most visszajöttem a népemhez, hogy pénzadományt hozzak a szegényeknek, és áldozatokat mutassak be. 18 A tisztulási szertartás[c] közben talált rám a Templom területén néhány, kis-ázsiai zsidó, de nem volt körülöttem csődület, sem nem okoztam zűrzavart. 19 Nekik kellett volna ide jönniük, hogy előtted vádoljanak, ha valami panaszuk van ellenem. 20 Vagy mondják el neked ők maguk, akik Jeruzsálemből jöttek, hogy miben találtak bűnösnek, amikor a Főtanács kihallgatott engem. 21 Legfeljebb csak azért vádolhatnak, mert akkor azt kiáltottam: Azért állok itt előttetek, mert hiszek a halottak feltámadásában.”

22 Ekkor Félix kormányzó — aki már sok mindent tudott az Úr Útjának követőiről — elnapolta a tárgyalást: „Majd akkor döntök az ügyedben, amikor Liziász parancsnok is ide jön.” Ezzel berekesztette a meghallgatást. 23 A századosnak megparancsolta, hogy tartsák védőőrizet alatt Pált, és a barátainak engedjék meg, hogy meglátogassák és szolgáljanak neki.

24 Néhány nap múlva Félix kormányzó újra eljött a feleségével, Druzillával együtt, aki zsidó származású volt. Előhozatta Pált, és meghallgatta, amit a Krisztus Jézusban való hitről mondott. 25 De mikor Pál az Isten akarata szerint való életről, az önfegyelmezésről és az eljövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megijedt, és azt mondta: „Most menj el, de ha ráérek, majd újra hívatlak.” 26 Ugyanakkor azt is remélte, hogy Pál majd megvesztegeti, ezért gyakran hívatta, és beszélgetett vele.

27 Két év telt el így. Azután Porciusz Fesztusz lett az új kormányzó Félix helyett, aki azonban Pált nem engedte szabadon, mert kedvében akart járni a zsidóknak.

Footnotes

  1. Apostolok 24:6 megakadályoztuk Néhány kéziratban ezután következik: „és meg akartuk ítélni a saját törvényünk szerint. Liziász parancsnok ekkor közbelépett, és erőszakkal kivette a kezünkből. Liziász azt parancsolta, hogy akik vádolni akarják, jöjjenek eléd.”
  2. Apostolok 24:14 az Úr Útjának követői Szó szerint: „az Út követői”. Jézus mondta magáról, hogy ő az út az Atyához, ezért nevezték így a tanítványainak mozgalmát. A 22. versben is.
  3. Apostolok 24:18 szertartás Különleges szertartás, amelyet a nazíreusi fogadalom befejezésekor kellett elvégezni.

24  Öt nap mulva aztán aláméne Ananiás fõpap a vénekkel és egy Tertullus nevû prókátorral, kik panaszt tettek a tiszttartónál Pál ellen.

Mikor pedig õ elõszólíttatott, Tertullus vádolni kezdé, mondván:

Nagyságos Félix, teljes háládatossággal ismerjük el, hogy te általad nagy békességet nyerünk, és a te gondoskodásod folytán igen jó intézkedések történnek e népre nézve, minden tekintetben és mindenütt.

De hogy téged sok ideig ne tartóztassalak, kérlek hallgass meg minket röviden a te kegyelmességed szerint.

Mi ugyanis úgy találtuk, hogy ez veszedelmes ember, és hasonlást támaszt a föld kerekségén levõ valamennyi zsidó közt, és a nazarénusok felekezetének feje,

Ki a templomot is meg akarta fertõztetni. Meg is fogtuk õt, és a mi törvényünk szerint akartuk megítélni.

De Lisiás, az ezredes, nagy karhatalommal oda jövén, kivevé õt kezünkbõl.

És azt parancsolá, hogy az õ vádolói hozzád jõjjenek. Tõle te magad, ha kihallgatod, értesülhetsz mindezekrõl, melyekkel mi õt vádoljuk.

Helybenhagyák pedig a zsidók is, mondogatván, hogy úgy vannak ezek.

10 Felele pedig Pál, miután intett néki a tiszttartó a szólásra: Mivelhogy tudom, hogy te sok esztendõ óta vagy e népnek bírája, bátorságosabban védekezem a magam ügyében,

11 Mert megtudhatod, hogy nincsen tizenkét napjánál több, mióta feljöttem imádkozni Jeruzsálembe.

12 És a templomban sem találtak engem, hogy valakivel vetekedtem volna, vagy hogy a népet egybezendítettem volna, sem a zsinagógákban, sem a városban.

13 Rám sem bizonyíthatják azokat, a mikkel most engem vádolnak.

14 Errõl pedig vallást teszek néked, hogy én a szerint az út szerint, melyet felekezetnek mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének, mint a ki hiszek mindazokban, a mik a törvényben és a prófétákban meg vannak írva.

15 Reménységem lévén az Istenben, hogy a mit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak.

16 Ebben gyakorlom pedig magamat, hogy botránkozás nélkül való lelkiismeretem legyen az Isten és emberek elõtt mindenkor.

17 Sok esztendõ múlva pedig eljövék, hogy az én népemnek alamizsnát hozzak és áldozatokat.

18 Ezek közben találának engem megtisztulva a templomban, nem sokasággal, sem pedig háborúságtámasztásban, némely Ázsiából való zsidók,

19 Kiknek ide kellett volna te elõdbe jõni és vádolni, ha valami panaszuk volna ellenem.

20 Avagy ezek magok mondják meg, vajjon találtak-é bennem valami hamis cselekedetet, mikor én a tanács elõtt álltam;

21 Hacsak ez egy szó tekintetében nem, melyet közöttük állva kiáltottam, hogy: A halottak feltámadása felõl vádoltatom én tõletek e mai napon.

22 Mikor pedig ezeket hallotta Félix, elhalasztá dolgukat, mivelhogy tüzetesebb tudomása volt e szerzet dolgai felõl, és monda: Mikor Lisias ezredes alájõ, dönteni fogok ügyetekben.

23 És megparancsolá a századosnak, hogy Pált õrizzék, de enyhébb fogságban legyen, és senkit ne tiltsanak el az övéi közül attól, hogy szolgáljon néki, vagy hozzá menjen.

24 Egynéhány nap mulva pedig Félix megjelenvén feleségével Drusillával egybe, ki zsidó asszony vala, maga elé hívatá Pált, és hallgatá õt a Krisztusban való hit felõl.

25 Mikor pedig õ igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendõ ítéletrõl szólt, megrémülve monda Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hivatlak téged.

26 Egyszersmind pedig azt is reményli vala, hogy Pál pénzt ad néki, hogy õt szabadon bocsássa: ezért gyakrabban is magához hivatván õt, beszélget vala véle.

27 Mikor pedig két esztendõ elmúlt, Félix utóda Porcius Festus lõn; és a zsidóknak kedveskedni akarván Félix, Pált fogságban hagyá.

Pált vádolják Félix előtt

24 Öt nap múlva azután lement Anániás főpap néhány vénnel és egy Tertullusz nevű ügyvéddel, és panaszt tettek a helytartónál Pál ellen.

Amikor behívták, Tertullusz így kezdte vádolni:

"Nagy békességet biztosítasz számunkra, nagyra becsült Félix, és üdvös változások történnek népünk javára a te gondoskodásod folytán. Ezt mindenkor és mindenütt teljes hálával ismerjük el.

De hogy hosszan ne fárasszalak, kérlek, hallgasd meg rövid beszédünket, jóindulattal.

Mi ugyanis megállapítottuk, hogy ez az ember valóságos pestis, lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között, és a názáreti irányzat feje.

A templomot is meg akarta szentségteleníteni, de elfogtuk, (és a mi törvényünk szerint akartuk elítélni.

Liziász ezredes azonban odajött, és erőszakkal kivette őt a kezünk közül,

és azt parancsolta, hogy vádlói hozzád jöjjenek.) Magad is tudomást szerezhetsz mindarról, amivel vádoljuk, ha őt kihallgatod."

Csatlakoztak ehhez a vádhoz a zsidók is, és bizonygatták, hogy mindez valóban így van.

Pál védekezése Félix előtt

10 Ezután Pál, amikor intett neki a helytartó, hogy beszélhet, így szólt: "Mivel tudom, hogy sok éve vagy már bírája ennek a népnek, nagyobb bizalommal védekezem a magam ügyében.

11 Megtudhatod, hogy nincs több, mint tizenkét napja, hogy feljöttem Jeruzsálembe imádkozni.

12 De nem láttak engem sem a templomban, sem a zsinagógákban, sem a városban bárkivel is vitatkozni vagy a nép között lázadást szítani.

13 Azt sem tudják rám bizonyítani, amivel most vádolnak.

14 De azt megvallom előtted, hogy én a szerint a tanítás szerint, amelyet ők eretnekségnek mondanak, úgy szolgálok atyáim Istenének, hogy hiszek mindabban, ami megfelel a törvénynek, és ami meg van írva a próféták könyvében.

15 És azt remélem Istentől, hogy - amit ők maguk is várnak - lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a gonoszoknak.

16 Ezért magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt.

17 Több év múltán eljöttem népemhez, hogy alamizsnát adjak, és áldozatokat mutassak be.

18 A tisztulási fogadalom teljesítése közben talált rám a templomban néhány Ázsiából való zsidó, nem pedig csődületben vagy lázítás közben.

19 Nekik kellett volna megjelenniük előtted, és vádolniuk engem, ha valami panaszuk van ellenem.

20 Vagy mondják meg ezek maguk: találtak-e bennem valamilyen vétket, amikor a nagytanács előtt álltam.

21 Ha csak azt a kijelentést nem, amelyet közöttük állva kiáltottam: A halottak feltámadása miatt vádolnak engem ma előttetek."

Pál kétévi fogsága Félix alatt

22 Erre Félix elnapolta az ügyet, mert sokat tudott erről a tanításról, és így szólt: "Amikor Liziász ezredes idejön, akkor fogok dönteni az ügyetekben."

23 Ugyanakkor megparancsolta a századosnak, hogy tartsák őrizetben Pált, de enyhébb fogságban; és az övéi közül senkit se akadályozzanak abban, hogy szolgálatára legyen.

24 Néhány nap múlva pedig megjelent Félix a feleségével, Druzillával, aki zsidó származású volt. Magához hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről.

25 De amikor az igazságról és önmegtartóztatásról meg a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült, és így szólt: "Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak."

26 Egyúttal azt is remélte, hogy pénzt kap Páltól, ezért gyakrabban hívatta, és elbeszélgetett vele.

27 Két esztendő múlva Porciusz Fesztusz lett Félix utóda. Félix pedig fogságban hagyta Pált, mert kedvébe akart járni a zsidóknak.