Add parallel Print Page Options

Az Örökkévaló Józsuét állítja Mózes helyére(A)

12 Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: „Menj fel az Abárim-hegyre, hogy onnan meglásd azt a földet, amelyet Izráel népének adok! 13 Miután láttad, neked is meg kell halnod, mint a testvérednek, Áronnak, és őseidhez fogsz csatlakozni. 14 Így kell ennek lennie, mivel te és Áron a Cin-pusztában nem engedelmeskedtetek a parancsomnak. Amikor a nép fellázadt ellenem, ti is engedetlenek voltatok azáltal, amit a népnek mondtatok, és nem mutattátok meg nekik, hogy én szent vagyok”. (Ez Kádés mellett történt, a „Lázadás-forrásnál”, a Cin-pusztában.)

15 Mózes ekkor így kérte az Örökkévalót: 16 „Kérlek, Örökkévaló, aki minden ember szellemének Istene vagy,[a] állíts helyettem vezetőt Izráel közösségének élére! 17 Jelölj ki egy férfit, aki vezesse őket békében-harcban, és előttük járjon. Ne legyen az Örökkévaló közössége pásztor nélküli nyáj!”

18 Az Örökkévaló így válaszolt Mózesnek: „Józsué, Nún fia legyen az a férfi, mert bölcs és bátor. 19 Állítsd őt Eleázár főpap és az egész közösség elé, azután mindannyiuk előtt tedd rá a kezedet, így hatalmazd fel erre a feladatra, és adj neki utasításokat!

20 Így adj át neki vezetői felhatalmazásodból, hogy Izráel egész közössége engedelmeskedjen Józsuénak. 21 Ha döntenie kell valamiben, forduljon Eleázár főpaphoz, aki kérje ki az Örökkévaló határozatát az Úrím által, Józsué kérdése szerint. Azután Józsué, az egész hadsereg és Izráel egész közössége annak megfelelően cselekedjen, ahogy az Örökkévaló válaszolt a kérdésre. Ha az Örökkévaló úgy felel, akkor induljanak a csatába, ha pedig azt parancsolja, hogy térjenek haza, akkor tegyék azt”.

22-23 Mózes mindent annak megfelelően tett, ahogy az Örökkévaló parancsolta neki: Józsuét Eleázár főpap és az egész közösség elé állította, majd a kezét Józsuéra tette, és megbízta, hogy ő legyen a nép vezetője.

Read full chapter

Footnotes

  1. 4 Mózes 27:16 aki… vagy Valószínűleg azt jelenti: „Te adsz életadó szellemet minden teremtménynek!”

12 Monda azután az Úr Mózesnek: Menj fel az Abarim hegyére, és lásd meg a földet, a melyet Izráel fiainak adtam.

13 Miután pedig megláttad azt, takaríttatol te is a te népedhez, a miképen oda takaríttatott Áron, a te testvéred;

14 Mivelhogy nem engedétek az én beszédemnek a Czin pusztájában, a gyülekezet versengésének idején, hogy megdicsõítettetek volna engemet ama vizeknél az õ szemeik elõtt. Ezek a versengésnek vizei Kádesnél a Czin pusztájában.

15 Szóla azért Mózes az Úrnak, mondván:

16 Az Úr, a minden test lelkének Istene, rendeljen férfiút a gyülekezet fölé.

17 A ki kimenjen õ elõttök, és a ki bemenjen õ elõttök; a ki kivigye õket, és a ki bevigye õket, hogy ne legyen az Úr gyülekezete olyan mint a juhok, a melyeknek nincsen pásztoruk.

18 Az Úr pedig monda Mózesnek: Vedd melléd Józsuét a Nún fiát, a férfiút, a kiben lélek van, és tedd õ reá a te kezedet.

19 És állasd õt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé, és adj néki parancsolatokat az õ szemeik elõtt.

20 És a te dicsõségedet közöld õ vele, hogy hallgassa õt Izráel fiainak egész gyülekezete.

21 Azután pedig álljon Eleázár pap elé, és kérdje meg õt az Urimnak ítélete felõl az Úr elõtt. Az õ szava szerint menjenek ki, és az õ szava szerint menjenek be, õ és Izráel minden fia õ vele, és az egész gyülekezet.

22 Úgy cselekedék azért Mózes, a miképen parancsolta vala az Úr néki; mert vevé Józsuét, és állatá õt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé.

23 És tevé az õ kezét õ reá, és ada néki parancsolatokat, a miképen szólott vala az Úr Mózes által.

Read full chapter