Add parallel Print Page Options

Bálám harmadik próféciája

24 Bálám észrevette, hogy az Örökkévaló áldani akarja Izráel népét. Ezért nem folyamodott többé a szokásos varázslathoz, mint addig tette, hanem a puszta felé fordult. Látta a távolban Izráel sátrait, ahogy törzsenként, a megszabott rendben táboroztak. Akkor Isten Szelleme szállt rá, és megint prófétálni kezdett:

„Ezt mondja Bálám, Beór fia,
    a megnyílt szemű férfi,
aki hallja Isten szavát,
    aki látja a Mindenhatótól[a]
    kapott látomást,
arcára borulva,
    de nyitott szemmel:

Milyen szépek a sátraid,
    ó Jákób népe!
Mily gyönyörűek hajlékaid,
    Izráel!
Mint pálmafák hosszú sora,
    mint virágzó kertek
    a folyó mellett,
mint az Örökkévaló ültette
    illatozó aloék
    vagy patakparti cédrusok!
Izráel vedreiből ömlik a víz,
    vetéseit[b] bőségesen öntözi.
Királyuk hatalmasabb Agágnál is,
    és királyságuk felemelkedik.

A vad bivaly erejével hozta ki
    Isten Egyiptomból e népet,
amely legyőzi ellenségeit,
    nyilaival átveri a nemzeteket,
    s még csontjaikat is összetöri.
Mint oroszlán, olyan ez a nép!
    Leheveredik, nyugszik a helyén,
megpihen, mint nőstényoroszlán,
    ki merné felriasztani?
Bizony, áldott,
    aki téged áld, Izráel!
De átkozott,
    aki átkozni mer!”

10 Ennek hallatára Bálák király megharagudott Bálámra, és összecsapta kezét: „Hát ezért hívattalak ide, hogy megáldjad ellenségeimet? Azt kértem tőled, hogy átkozd meg őket, te pedig már háromszor is áldást mondtál átok helyett! 11 Takarodj a szemem elől, és sürgősen térj vissza földedre! Megígértem, hogy gazdagon megjutalmazlak, de látod, az Örökkévaló megfosztott tőle!”

12 De Bálám így felelt: „Emlékezz, mit válaszoltam hozzám küldött követeidnek: 13 »Ha királyotok, Bálák, ezüsttel-arannyal színig töltve nekem adná palotáját, akkor sem tehetnék az Örökkévaló parancsa ellenére sem jót, sem rosszat. Azt kell mondanom, amit az Örökkévaló parancsol nekem.« 14 Most pedig visszatérek a saját népemhez, de előbb még feltárom előtted, mit fog Izráel tenni a te népeddel”.

Bálám negyedik próféciája

15 Ekkor Bálám ismét prófétált:

„Ezt mondja Bálám, Beór fia,
    a megnyílt szemű férfi,
16 aki hallja Isten szavát,
    aki tudását a Felségestől kapja,
aki látja a Mindenhatótól
    kapott látomást,
arcára borulva,
    de nyitott szemmel:

17 Látom jönni,
    de nem most,
nézem őt,
    de még nem hamar:
csillag származik Jákóbtól,
    királyi jogar emelkedik
    magasra Izráelből,
szétzúzza Moáb fejedelmeit,
    összetöri Sét[c] minden fiának fejét.
18 Bátran cselekszik Izráel:
    Edom földjét elfoglalja,
Széír[d] földjét
    ellenségeitől birtokba veszi.
19 Uralkodni fog,
    aki Jákóbtól származik,
és elpusztítja
    az Arból[e] menekülőket”.

20 Majd Bálám Amálek népére tekintett, és ezt prófétálta róla:

„Bár Amálek[f] a nemzetek eleje,
    mégis teljes pusztulás a vége!”

21 Majd a kéniek[g] népére nézett, és ezt prófétálta róluk:

„Magas sziklára raktad fészkedet,
    biztonságban érzed magad,
22 Asszíria mégis fogságba hurcolja népedet,
    és fészkedet fölégeti!”

23 Majd ismét prófétált:

„Jaj, ki marad életben,
    amikor Isten ezt megteszi?
24 Hajók jönnek Kittim[h] partjáról,
    s hódítók alázzák meg
    Asszíriát és Ébert[i],
majd maguk is elpusztulnak”.

25 Ezután Bálám hazatért, és Bálák király is elment a maga útján.

Footnotes

  1. 4 Mózes 24:4 Mindenható Szó szerint: „Él-Saddáj”. A 16. versben is.
  2. 4 Mózes 24:7 vetéseit Szó szerint: „magvát”, „utódait”, „leszármazottjait”. Valószínűleg egyszerre utal a gazdag termésre, és Izráel népének megszaporodására.
  3. 4 Mózes 24:17 Sét Ádám harmadik fia. Lásd 1Móz 5:3. A „Sét fiai” kifejezés jelentheti azt is: „minden ember”.
  4. 4 Mózes 24:18 Széír Edom országának másik neve.
  5. 4 Mózes 24:19 Arból Vagy: „a városból”. Ar moábi város volt, ahol Bálám és Bálák először találkozott.
  6. 4 Mózes 24:20 Amálek Izráel ellensége. Lásd 2Móz 17:14.
  7. 4 Mózes 24:21 kéniek Ez a nomád törzs egyike volt a 7 kánaáni nemzetnek, amelyeket az Örökkévaló pusztulásra ítélt, s földjüket Izráelnek adta. Lásd 1Móz 15:19.
  8. 4 Mózes 24:24 Kittim Jelentheti Ciprus vagy Kréta szigetét, de általában az Izráeltől nyugatra fekvő, tengeren túli területeket is.
  9. 4 Mózes 24:24 Éber Jelentheti az Eufrátesztől nyugatra lakó népeket, vagy általában Héber leszármazottjait. Lásd 1Móz 10:21.

24  Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indula, mint az elõtt, varázslatok után, hanem fordítá az õ orczáját a puszta felé.

És mikor felemelte Bálám az õ szemeit, látá Izráelt, a mint letelepedett az õ nemzetségei szerint; és Istennek lelke vala õ rajta.

Akkor elkezdé az õ példázó beszédét és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemû embernek szózata.

Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel:

Mily szépek a te sátoraid óh Jákób! a te hajlékaid óh Izráel!

Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint czédrusfák a vizek mellett!

Víz ömledez az õ vedreibõl, vetését bõ víz [öntözi;] királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az õ országa.

Isten hozta ki Égyiptomból, az õ ereje mint a vad bivalyé: megemészti a pogányokat, az õ ellenségeit; csontjaikat megtöri, és nyilaival által veri.

Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki serkenti fel õt? A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.

10 És felgerjede Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálák Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet; és ímé igen megáldottad immár három ízben.

11 Most azért fuss a te helyedre. Mondottam vala, hogy igen megtisztellek téged; de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtõl.

12 És monda Bálám Báláknak: A te követeidnek is, a kiket küldöttél volt hozzám, nem így szólottam-é, mondván:

13 Ha Bálák az õ házát ezüsttel és aranynyal tele adná is nékem, az Úrnak beszédét által nem hághatom, hogy magamtól jót, vagy rosszat cselekedjem. A mit az Úr szól, azt szólom.

14 Most pedig én elmegyek ímé az én népemhez; jõjj, hadd jelentsem ki néked, mit fog cselekedni e nép a te népeddel, a következõ idõben.

15 És elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyilt szemû ember szózata,

16 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, és a ki tudja a Magasságosnak tudományát, és a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel.

17 Látom õt, de nem most; nézem õt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelbõl; és általveri Moábnak oldalait, és összetöri Sethnek minden fiait.

18 És Edom [más] birtoka lesz, Szeir az õ ellensége is [másnak] birtoka lesz; de hatalmasan cselekszik Izráel.

19 És uralkodik a Jákóbtól való, és elveszti a városból a megmaradtat.

20 És mikor látja vala Amáleket, elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Amálek elsõ a nemzetek között, de végezetre mindenestõl elvész.

21 És mikor látja vala a Keneust, elkezdé példázó beszédét, és monda: Erõs a te lakhelyed, és sziklára raktad fészkedet;

22 Mégis el fog pusztulni Kain; a míg Assur téged fogva viszen.

23 Újra kezdé az õ példázó beszédét, és monda: Óh, ki fog élni még, a mikor véghez viszi ezt az Isten?

24 És Kittim partjairól hajók [jõnek,] és nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert is, és ez is mindenestõl elvész.

25 Felkele azért Bálám, és elméne, hogy visszatérjen az õ helyére. És Bálák is elméne az õ útján.