Add parallel Print Page Options

Az ezüst harsonák

10 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:

Készíts két harsonát, ötvözött ezüstből készítsd azokat. A közösség összehívására és a táborok elindítására valók lesznek azok.

Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához.

Ha az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel nemzetségfői.

Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak.

Ha másodszor fújtok riadót, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Riadót kell fújniuk induláskor.

De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne riadót fújjatok.

A harsonákat Áron fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nálatok nemzedékről nemzedékre.

Ha hadba indultok országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót. Akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az Úr, és megszabadultok ellenségeitektől.

10 Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattok be, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Elindulás a Sínai-hegytől

11 A második év második hónapjának a huszadik napján fölszállt a felhő a bizonyság hajlékáról.

12 Izráel fiai pedig elindultak a Sínai-pusztából és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában.

13 Ekkor indultak el először az Úrnak Mózes által adott parancsa szerint.

14 Először Júda fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Nahsón, Ammínádáb fia állt.

15 Az Issakár-törzs seregének élén Netanél, Cúár fia állt.

16 A Zebulon-törzs seregének élén Eliáb, Hélón fia állt.

17 Miután a hajlékot lebontották, elindultak Gérsón és Merári fiai, a hajlék hordozói.

18 Azután elindult Rúben táborának a hadijelvénye a csapatok élén. A sereg élén Elicúr, Sedéúr fia állt.

19 A Simeon-törzs seregének élén Selumiél, Cúrisaddaj fia állt.

20 A Gád-törzs seregének élén Eljászáf, Deúél fia állt.

21 Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói, és fölállították a hajlékot, mire a többiek megérkeztek.

22 Azután Efraim táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Elisámá, Ammihúd fia állt.

23 A Manassé-törzs seregének élén Gamliél, Padácúr fia állt.

24 A Benjámin-törzs seregének élén Abidán, Gideóni fia állt.

25 Majd Dán táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén, mint az egész tábor utóvédje. A sereg élén Ahiezer, Ammisaddaj fia állt.

26 Az Ásér-törzs seregének élén Pagiél, Okrán fia állt.

27 A Naftáli-törzs seregének élén Ahira, Énán fia állt.

28 Ez volt Izráel menetelésének a rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak.

29 Mózes ezt mondta Hóbábnak, aki a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fia volt: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az Úr: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az Úr jót ígért Izráelnek.

30 De ő így felelt: Nem megyek, inkább visszamegyek hazámba, a rokonságomhoz.

31 Mózes ezt mondta: Ne hagyj el bennünket, hiszen te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Te légy a vezetőnk.

32 Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk abban a jóban, ami jót velünk tesz az Úr.

33 Elindultak az Úr hegyétől háromnapi útra. A háromnapi úton előttük vonult az Úr szövetségének ládája, hogy pihenőhelyet jelöljön ki nekik.

34 Az Úr felhője volt felettük nappal, amikor elindultak a táborból.

35 Valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes: Kelj föl, Uram! Szóródjanak szét ellenségeid, fussanak el előled gyűlölőid!

36 Amikor pedig megállt, ezt mondta: Telepedj le, Uram, Izráel ezreinek sokaságánál!

10  Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:

Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstbõl csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyûjtésére, és a táborok megindítására.

És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.

Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyûljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.

Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felõl táboroznak.

Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felõl táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.

Mikor pedig összegyûjtitek a gyülekezetet, [egyszerûen] kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.

A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.

És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is [azokkal] a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektõl.

10 A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égõáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetõül a ti Istenetek elõtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

11 Vala pedig a második esztendõben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhõ a bizonyság hajlékáról.

12 És elindulának Izráel fiai az õ menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhõ Párán pusztájában.

13 Elindulának azért elõször az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.

14 Elindula pedig elõször a Júda fiai táborának zászlója az õ seregei szerint; és az õ seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.

15 Az Izsakhár fiai törzsébõl való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.

16 És a Zebulon fiai törzsébõl való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.

17 És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.

18 Azután indula a Rúben táborának zászlója az õ seregeik szerint, és az õ seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.

19 A Simeon fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.

20 És a Gád fiai törzsébõl való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.

21 Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és [amazok] felállíták vala a hajlékot, míg [ezek] oda jutnak vala.

22 Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az õ seregei szerint, és az õ seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.

23 A Manasse fiai törzsébõl való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.

24 A Benjámin fiai törzsébõl való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.

25 [Utolszor] indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az õ seregei szerint; és az õ seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.

26 Az Áser fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.

27 És a Nafthali fiai törzsébõl való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.

28 Ilyen vala Izráel fiainak menetele az õ seregeik szerint: ekképen mentek.

29 Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felõl azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.

30 Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.

31 És monda [Mózes]: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.

32 És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.

33 Elmenének azért az Úr hegyétõl háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala õ elõttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.

34 És az Úr felhõje vala õ rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.

35 Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el elõled a te gyûlölõid.

36 Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.

A két ezüst trombita

10 Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: „Készíts két ezüst trombitát! Ötvösmunkával készítsd őket, mindegyiket egy-egy darab ezüstből formálják ki. Ezek szolgáljanak Izráel közösségének összehívására és a tábor elindítására. Amikor a közösséget kell összehívni, mind a kettőt fújjátok meg. Ilyenkor Izráel népének egész közössége gyűljön hozzád, a Találkozás Sátorának bejárata elé. Ha csak a törzsek vezetőit, a nemzetségfőket kell összegyűjteni hozzád, akkor csak az egyik trombitát fújjátok meg.

Amikor pedig a tábornak kell elindulnia — és ilyenkor mindig a Találkozás Sátorának keleti oldalán táborozó törzsek induljanak először —, akkor rövid hangokat fújjatok mindkét trombitával. Amikor másodszor is rövid hangokat fújtok, akkor induljanak a Sátor déli oldalán táborozó törzsek. A táborok elindításához mindig rövid hangokat fújjatok. De amikor a közösséget akarjátok összehívni, hosszú hangokat fújjatok, ne rövideket. Az ezüst trombitákat csak Áron fiai, a papok fújhatják meg.

Ezeket a rendelkezéseket örök törvényként tartsátok meg nemzetségről nemzetségre!

Amikor majd a saját országotokban éltek, és a benneteket szorongató ellenség seregével készültök megütközni, akkor is ezekkel a trombitákkal fújjatok rövid hangokat, emlékeztetve Isteneteket, az Örökkévalót, hogy odafigyeljen rátok, és megszabadítson benneteket ellenségeitektől. 10 Viszont hosszú hangokat fújjatok mindkét trombitával, ha az ünnepeket és a szent összegyülekezést akarjátok jelezni a népnek! Így adjatok jelt az öröm napjain, az ünnepeken, és minden hónap kezdetén: az Újhold ünnepén, meg az égőáldozatok és hálaáldozatok bemutatásakor, emlékeztetve Isteneteket, hogy odafigyeljen rátok! Én vagyok Istenetek, az Örökkévaló!”

Izráel népe elindul a Sínai-hegytől

11 Az Egyiptomból való elindulás utáni 2. évben, a 2. hónap 20. napján az Örökkévaló felhője fölszállt a Szövetség Sátoráról. 12 Tehát Izráel népe elindult a Sínai-puszta táborából, és táborhelyről táborhelyre haladva eljutottak Párán pusztájába, ahol az Örökkévaló felhője egy időre megállapodott.

13 Ekkor történt először, hogy úgy indultak útnak, ahogyan azt az Örökkévaló Mózes által megparancsolta. 14 Júda törzsének tábori zászlaja indult elsőnek, utána vonult Júda altáborának három serege. Nahsón, Amminádáb fia vezette őket. 15 Issakár törzsének vezetője Netanél, Cúár fia, 16 Zebulon törzsének vezetője pedig Eliáb, Hélón fia volt.

17 Miután a Találkozás Sátorát lebontották, a gersóni és merári nemzetségek elindultak a Sátor részeivel Júda altábora után.

18 Utánuk következett Rúben törzsének tábori zászlaja, amelyet Rúben altáborának három serege követett. Elicúr, Sedéúr fia vezette őket. 19 Simeon törzsének vezetője Selumiél, Cúrisaddaj fia, 20 Gád törzsének vezetője pedig Eljászáf, Deúél fia volt.

21 Utánuk indultak a keháti nemzetségek, akik a Sátorban lévő szent tárgyakat vitték. Így azután, mire ők a következő táborhelyre érkeztek, a többiek már újra fölállították a Sátrat, ahová a kehátiak egyenesen bevitték a szent tárgyakat.

22 Utánuk indult el Efraim törzsének tábori zászlaja, amelyet Efraim altáborának három serege követett. Elisáma, Ammihúd fia vezette őket. 23 Manassé törzsének vezetője Gamliél, Pacádúr fia, 24 Benjámin törzsének vezetője pedig Abidán, Gideóni fia volt.

25 Utánuk indult el Dán törzsének tábori zászlaja, amelyet Dán altáborának három serege követett. Ez volt Izráel egész seregének utóvédje. Ahiezer, Ammisaddaj fia vezette őket. 26 Ásér törzsének vezetője Pagiél, Okrán fia, 27 Naftáli törzsének vezetője pedig Ahira, Énán fia volt.

28 Ez volt Izráel táborának és seregeinek vonulási rendje, amikor a tábor útnak indult.

29 Mózesnek volt egy sógora, Hóbáb, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának fia. Mózes így kérlelte Hóbábot: „Most el kell indulnunk, hogy eljussunk arra a helyre, amelyet az Örökkévaló nekünk ígért. Gyere velünk te is, és jót teszünk veled, mert az Örökkévaló jót ígért Izráelnek!”

30 De Hóbáb ezt felelte: „Inkább visszatérek a saját földemre és rokonaimhoz”.

31 Mózes tovább unszolta: „Kérlek, ne hagyj el bennünket, mert te jól ismered ezt a pusztaságot, és tudod, hol lehet tábort verni. Te lehetsz a táborunk »szeme!« 32 Ha velünk jössz, te is részesülhetsz mindabban a jóban, amit az Örökkévaló tesz velünk!”

33 Tehát elindultak az Örökkévaló hegyétől, és három napig vonultak. Az Örökkévaló Szövetségládáját a papok a nép előtt vitték, hogy helyet találjanak a nép számára, ahol megpihenhet. 34 Ahogy az előző táborhelyről útnak indultak, az Örökkévaló felhője egész nap fölöttük haladt, és beárnyékolta a tábort.

35 Amikor a papok fölvették a vállukra a Szövetségládát, és elindultak vele, Mózes ezt mondta:

„Kelj föl, Örökkévaló!
    Szórd szét ellenségeidet!
    Fussanak gyűlölőid színed elől!”

36 Amikor pedig a Szövetségládát hordozó papok megálltak, ezt mondta Mózes:

„Térj vissza, Örökkévaló, és pihenj le
    Izráel megszámlálhatatlan ezreinél!”