Add parallel Print Page Options

A szombati nyugalom napja(A)

12 Az Örökkévaló szólt Mózesnek: 13 „Mondd meg Izráel népének, hogy én üzenem nekik: »Tartsátok meg szombati nyugalmam napját, mert ez jel közöttem és közöttetek nemzedékről nemzedékre, hogy igazán megértsétek, hogy én, az Örökkévaló, vagyok az, aki különválasztottalak titeket a magam számára.

14 Tartsátok meg a szombati nyugalom napját, mert szent az! Aki a szombat napját csupán közönséges napnak tekinti, és így bánik vele, annak meg kell halnia! Aki szombaton is a mindennapi munkáját végzi, azt ki kell irtani népem közül! 15 Hat napon át végezzétek a munkátokat, de a hetedik nap a szombati nyugalom napja, amely az Örökkévaló számára van elkülönítve. Aki ezen a napon is közönséges munkát végez, az halállal bűnhődjön! 16 Tehát Izráel népe tartsa meg a szombati nyugalom napját, és ünnepeljék meg nemzedékről nemzedékre, örök szövetségül. 17 Hiszen a szombat jel közöttem és közöttetek, Izráel népe, örökre, mert az Örökkévaló hat nap alatt teremtette az eget és a földet, de a hetedik napon abbahagyta a munkáját és megpihent.«”

Read full chapter

12 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

13 Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségrõl nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ki titeket megszentellek.

14 Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. A ki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az õ népe közül.

15 Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja az Úrnak szentelt [nap]: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék.

16 Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségrõl nemzetségre, örök szövetségül.

17 Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.

Read full chapter