2 Mózes 24
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Isten szövetséget köt népével
24 Az Örökkévaló így szólt Mózesnek: „Jöjj fel hozzám a hegyre, és veled együtt Áron, Nádáb és Abíhú, meg Izráel vezetői közül hetvenen! Boruljatok le egy kissé távolabb, 2 azután egyedül te jöjj közelebb az Örökkévalóhoz! A többiek ne közeledjenek, és a nép se jöjjön föl a hegyre!”
3 Mózes elmondta a népnek mindazt, amit az Örökkévaló mondott: minden rendelkezését. Erre a nép egy akarattal így válaszolt: „Igen, megtesszük mindazt, amit az Örökkévaló mondott.”
4 Ezután Mózes leírta az Örökkévaló minden szavát.
Másnap kora reggel Mózes oltárt épített a hegy lábánál, majd 12 oszlopot állított föl, Izráel 12 törzse szerint. 5 Ezután küldött néhány fiatal férfit, hogy válasszanak ki bikákat, készítsék elő, és mutassák be azokat égő- és hálaáldozatul az Örökkévalónak az oltáron.
6 Az áldozati állatok vérét[a] Mózes fogta fel edényekben, majd két részre osztotta. Az egyik felét az oltárra öntötte.
7 Majd felolvasta a nép előtt a Szövetség Könyvét, hogy mindenki hallja. A nép pedig ismét így válaszolt rá: „Igen, megtesszük mindazt, amit az Örökkévaló mondott, és engedelmeskedni fogunk!”
8 Mózes ekkor a vér másik felét a népre hintette, és ezt mondta: „Ez a vér pecsételi meg a szövetséget, amelyet az Örökkévaló kötött veletek mindezek szerint a felolvasott igék szerint.”
9 Ezután ment föl a hegyre Mózes, Áron, Nádáb, Abíhú és a 70 vezető. 10 Ott a hegyen látták Izráel Istenét, akinek lába alatt ragyogó kék drágakőhöz hasonló kövezet látszott, olyan, mint a tiszta égbolt. 11 Izráelnek ezek a vezetői látták Istent, de ő mégsem emelt rájuk kezet,[b] hanem együtt ettek és ittak.
Az Örökkévaló felhívja Mózest a hegyre
12 Később az Örökkévaló ismét szólította Mózest: „Jöjj fel hozzám a hegyre! Mialatt itt leszel, kőtáblákat adok neked, amelyekre fölírtam a törvényt és a parancsokat, hogy azokra megtanítsd a népet.”
13-14 Ekkor Mózes ezt mondta Izráel vezetőinek: „Várjatok itt ránk, amíg visszajövünk! Nézzétek, itt marad veletek Áron és Húr, ha valakinek valami vitás ügye van, forduljon hozzájuk!” Ezután Mózes és szolgája, Józsué elindultak fölfelé, Isten hegyére.
15 Mózes egyre följebb ment. Felhő borította be a hegyet, 16 mert az Örökkévaló dicsősége leszállt a Sínai-hegyre. Ez így volt hat napon keresztül, s a hetedik napon az Örökkévaló szólította Mózest a felhőből. 17 Izráel népe is látta az Örökkévaló dicsőségét, amint leszállt a hegy csúcsára. Olyannak tűnt számukra, mintha emésztő tűz égne a hegy tetején.
18 Azután Mózes följebb kapaszkodott a hegyen, és bement a felhőbe. Ott is maradt[c] 40 nap és 40 éjjel.
Footnotes
- 2 Mózes 24:6 vérét A szövetség megkötését mindig vérrel kellett megpecsételni.
- 2 Mózes 24:11 mégsem… kezet Valószínűleg arra utal, hogy aki Istent látja, az meghal. Ezek a vezetők azonban látták őt, mégsem haltak meg.
- 2 Mózes 24:18 Ott is maradt Valószínű, hogy a következő 7 fejezetben azok a dolgok vannak följegyezve, amelyeket az Örökkévaló ez alatt a 40 nap alatt mondott, illetve mutatott Mózesnek. Amikor ez az idő letelt, Mózes lejött a hegyről — lásd 32:15.
2 Mózes 24
Hungarian Károli
24 És monda Mózesnek: Jõjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen, és hajtsátok meg magatokat [elõtte] távolról.
2 És csak Mózes közeledjék az Úrhoz, amazok pedig ne közeledjenek, és a nép se jõjjön fel vele.
3 Elméne azért Mózes, és elbeszélé a népnek az Úr minden beszédét és minden rendelését; az egész nép pedig egyezõ szóval felele, mondván: Mindazokat a dolgokat, a melyeket az Úr parancsolt, megcselekeszszük.
4 Mózes pedig felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel és oltárt építe a hegy alatt, és tizenkét oszlopot, az Izráel tizenkét nemzetsége szerint.
5 Azután elküldé az Izráel fiainak ifjait, és áldozának égõ áldozatokat, és hálaáldozatul tulkokat ölének az Úrnak.
6 Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medenczékbe: a vérnek másik felét pedig az oltárra hinté.
7 Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.
8 Mózes pedig vevé a vért, és ráhinté a népre, és monda: Ímé a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött ti veletek, mindama beszédek szerint.
9 Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen;
10 És láták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafir fényû tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég.
11 És Izráel fiainak [e] választottjaira nem bocsátá kezét: jóllehet látták az Istent, mindazáltal ettek és ittak is.
12 És szóla az Úr Mózesnek: Jõjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a kõtáblákat, és a törvényt és a parancsolatot, a melyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak.
13 Felkele azért Mózes és az õ szolgája Józsué, és felméne Mózes az Isten hegyére.
14 A véneknek pedig monda: Várjatok itt reánk, míg visszatérünk hozzátok: Ímé Áron és Húr veletek [vannak]; a kinek valami ügye van, õ hozzájok menjen.
15 Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhõ borítá el a hegyet.
16 És az Úr dicsõsége szálla alá a Sinai hegyre, és felhõ borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig szólítá Mózest a felhõ közepébõl.
17 Az Úr dicsõségének jelensége pedig olyan vala az Izráel fiainak szeme elõtt, mint emésztõ tûz, a hegy tetején.
18 És beméne Mózes a felhõ közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center