2 Krónika 7
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A Templom felszentelése
7 Amikor Salamon befejezte az imádságot, a Mennyből tűz szállt le az oltárra, és teljesen elégette az égőáldozatokat és véresáldozatokat. Az Örökkévaló dicsősége pedig betöltötte a Templomot. 2 A papok nem tudtak bemenni az Örökkévaló Templomába, mert azt az Örökkévaló dicsősége betöltötte. 3 Amikor Izráel népe látta, hogy az oltárra tűz szállt le, az Örökkévaló dicsősége pedig a Templomra, mindannyian meghajoltak és arccal a kövezetre borultak, imádták és dicsérték az Örökkévalót ezzel az énekkel:
„Jó az Örökkévaló!
Kegyelme és hűséges szeretete örökké tart…”.[a]
4 Azután a király és az egész nép áldozatokat mutatott be az Örökkévalónak. 5 A király 22 000 bikát és 120 000 juhot áldozott fel. A király és a nép így szentelte fel az Isten Templomát. 6 A papok a szolgálatukat végezték, a léviták pedig dicsérték az Örökkévalót azokkal a hangszerekkel, amelyeket még Dávid király készített, és ezt énekelték: „Az Örökkévaló kegyelme és hűséges szeretete örökké megmarad”.[b] Mialatt a léviták a Dávid dicséreteit énekelték, a papok velük szemben állva trombitáltak — és az egész nép felállt.
7 Salamon megszentelte a Templom épülete előtt lévő középső udvart is: ott mutatta be az égőáldozatokat és a hálaáldozatok kövérjét. Azért nem a nagy bronzoltáron végezte ezeket az áldozatokat, mert ott már nem fért el a sok égőáldozat, ételáldozat és az áldozatok kövérje.
8 Salamon hét napon át ünnepet tartott egész Izráel népével együtt. Igen nagy sokaság gyűlt össze Izráel egész területéről, az ország legészakibb végétől, a hamáti hágótól egészen a legdélebbi végéig, az Egyiptomtól elválasztó patakig. 9 Hét napon át ünnepelték az oltár fölszentelését, utána pedig a Sátorok ünnepét tartották további 7 napig. A nyolcadik napon[c] nagy ünnepi gyűlést tartottak, amely az új Templom oltárának fölszentelését és a Sátorok Ünnepét egyaránt lezárta. 10 Végül a 7. hónap 23. napján Salamon elbocsátotta a népet, hogy mindenki térjen haza otthonába. Mindannyian boldogok voltak és szívből örültek, hogy az Örökkévaló jót tett Dáviddal, Salamonnal és népével, Izráellel.
Az Örökkévaló megjelenik Salamonnak(A)
11 Így hát Salamon befejezte az Örökkévaló Temploma és a királyi palota felépítését, és mindezeknek a teljes berendezését. Sikeresen véghezvitte mindazt, amit elgondolt. 12 Ezután az Örökkévaló éjjel megjelent Salamonnak, és ezt mondta neki:
„Meghallgattam imádságodat, és teljesítem kérésedet: kiválasztottam magamnak ezt a helyet, hogy az áldozat háza legyen. 13 Ha majd bezárom az eget, hogy ne adjon esőt, vagy parancsolok a sáskáknak, hogy pusztítsák a földet, vagy járványos betegséggel sújtom népemet, 14 és ha akkor népem, amely nevemet viseli, megalázza magát, imádkozik, keresi arcomat, elhagyja gonoszságait és visszatér hozzám — akkor majd én is meghallgatom őket a Mennyből, megbocsátom bűneiket és meggyógyítom földjüket. 15 Mostantól kezdve figyelek erre a helyre, meghallgatom az imádságokat, amelyeket e hely felé fordulva mondanak, 16 mert kiválasztottam, és a magam számára elkülönítettem ezt a házat, hogy nevem örökre itt lakjon: itt lesz a tekintetem és a szívem mindig.
17 Te pedig, Salamon, ha állandóan jelenlétemben élsz, mint ahogy apád, Dávid élt, és ha véghezviszed mindazt, amit parancsoltam neked, és ha rendelkezéseimet és törvényeimet megtartod, 18 akkor megerősítem, és állandóvá teszem királyságodat. Akkor aszerint bánok veled, ahogy szövetséget kötöttem apáddal, Dáviddal, amikor megígértem neki: »Mindörökké valamelyik férfi leszármazottad fog Izráel trónján ülni, mint király.«
19 De ha elfordultok tőlem, és ha nem engedelmeskedtek rendelkezéseimnek és parancsaimnak, ha más isteneket imádtok és szolgáltok, 20 akkor gyökerestül kitéplek titeket földemből, amelyet nektek adtam, és elfordulok ettől a háztól, amelyet nevem számára kiválasztottam és elkülönítettem, és nem törődök vele, sőt példabeszéddé és szólásmondássá teszem a többi népek között. 21 Bizony akkor ez a ház, amely egykor oly felséges volt, megdöbbentő lesz mindenki számára, aki elmegy mellette! Ámulva fogják kérdezni: »Miért bánt így az Örökkévaló e földdel és ezzel a házzal?« 22 És ezt fogják válaszolni: »Azért, mert ez a nép elhagyta az Örökkévalót, atyáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptomból! Azért, mert más istenekhez ragaszkodtak, azokat imádták és szolgálták! Ezért hozta rájuk az Örökkévaló mindezt a pusztítást és bajt!«”
Footnotes
- 2 Krónika 7:3 Örökkévaló… tart… Lásd a 118. és 136. zsoltárt.
- 2 Krónika 7:6 Az Örökkévaló… megmarad Lásd a 118. és 136. zsoltárt és az 1Krón 16:41-et.
- 2 Krónika 7:9 nyolcadik napon Vagyis a hét napos Sátorok Ünnepe utáni nyolcadik napon, amely különösen nagy ünnepnek számított, s amelyre általában sokan összegyűltek.
2 Krónika 7
Hungarian Károli
7 És mikor Salamon elvégezte a könyörgést, tûz szálla le az égbõl, és megemészté az egészen égõáldozatot és a véres áldozatot, és az Úr dicsõsége betölté a házat,
2 Annyira, hogy még a papok sem mehettek be az Úr házába; mert az Úr dicsõsége betölté az Úr házát.
3 És az Izráel fiai mindnyájan látták, a mikor alászálla a tûz és az Úr dicsõsége a házra, és arczczal leborulának a föld felé a padlózatra, s imádák és tisztelék az Urat, hogy jó és az õ kegyelme mindörökké való!
4 A király pedig és az egész nép áldoznak vala áldozatokat az Úr elõtt.
5 Áldozék Salamon király áldozatot huszonkétezer ökörrel és százhúszezer juhval; és [ekképen] szentelék fel az Úr házát a király és az egész nép.
6 A papok pedig foglalatosok valának az õ tisztökben; a Léviták is az Úrnak [minden] zengõ szerszámaival, a melyeket Dávid király készíttetett, hogy az Urat dícsérnék (mert örökkévaló az õ irgalmassága) a Dávid dicséretivel [mely] kezökbe [adatott;] a papok pedig trombitálának velök szemben, míg az egész Izráel ott álla.
7 És felszentelé Salamon a középsõ pitvart, a mely az Úrnak háza elõtt vala; mert ott szerze égõáldozatokat és hálaadóáldozatok kövéreit; mert a rézoltárra, a melyet Salamon készíttete, nem fér vala az égõáldozat, az ételáldozat és a [hálaadóáldozat] kövére.
8 És Salamon ünnepet szerze ebben az idõben hét napig, és vele együtt az egész Izráel, nagy gyülekezet, mely összegyülekezék Hámáttól fogva az Égyiptom patakáig.
9 A nyolczadik napon pedig gyülekezést tartának, mert az oltár felszentelését hét napon át végezték és az ünnepet is hét napon.
10 A hetedik hónapnak huszonharmadik napján elbocsátá a népet sátoraikba, vígan és megelégedve mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr Dáviddal, Salamonnal és az õ népével Izráellel.
11 És Salamon bevégezé az Úr házát és a királyi palotát, s mindazt, a mit magában elhatározott Salamon, hogy megcsinál az Úr házában és a maga házában; szerencsésen bevégezé.
12 Megjelenék pedig az Úr Salamonnak azon éjjel, s monda néki: Meghallgattam a te könyörgésedet, és e helyet magamnak áldozat házául választottam.
13 Ímé, a mikor az eget bezárandom, hogy ne legyen esõ; és a mikor parancsolok a sáskának, hogy a földet megemészsze; vagy a mikor döghalált bocsátandok az én népemre:
14 És megalázza magát az én népem, a mely nevemrõl neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az õ bûnös életmódjával: én is meghallgatom õket a mennybõl, megbocsátom bûneiket, és megszabadítom földjüket.
15 Most már az én szemeim nyitva lesznek, és füleim figyelmesek lesznek e helyen a könyörgésre.
16 Most választottam és megszenteltem e házat, hogy az én nevem abban legyen mindörökké, és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor.
17 És ha te elõttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, úgy cselekedvén mindenekben, a mint neked megparancsoltam, s az én rendelésimet és ítéletimet megtartándod:
18 Megerõsítem a te birodalmad trónját, a mint megigértem volt Dávidnak, a te atyádnak, mondván: Nem vétetik el a [te nemzetségedbõl való] férfiú az Izráel királyiszékibõl.
19 De hogyha ti elszakadtok, s rendelésimet és parancsaimat, a melyeket elõtökbe adtam, elhagyjátok, s elmenvén, idegen isteneknek szolgálandotok és azok elõtt meghajoltok:
20 Kiszaggatom õket az én földembõl, a melyet adtam volt nékik: és ezt a házat, a melyet az én nevemnek szenteltem, orczám elõl elvetem; tanulságul és példabeszédül adom õket minden nemzetségnek.
21 És ezen a házon, a mely felséges vala, minden elmenõ álmélkodni fog, és azt mondja: Miért cselekedett így az Úr ezzel az országgal és ezzel a házzal?
22 És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, atyáik Istenét, a ki õket kihozta volt Égyiptom földébõl, és idegen istenekhez hajlottak, azokat imádták és azoknak szolgáltak; azért hozta reájok mind e veszedelmet.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center