1 Sámuel 19

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Jonatán közbenjár Saulnál Dávidért

19 Ezután Saul szólt a fiának, Jonatánnak és az udvari embereiek, hogy meg kell ölniük Dávidot. De Jonatán nagyon szerette Dávidot, ^2-3 ezért figyelmeztette: „Vigyázz magadra, mert apám az életedre tör! Holnap reggel rejtőzz el a mezőn valami alkalmas helyen! Azután reggel majd én is kimegyek apámmal együtt a mezőre, és megállunk a rejtekhelyed közelében. Ott majd beszélek apámmal rólad, s ha valamit megtudok, elmondom neked.”

⁴ Jonatán beszélt az apjával Dávid érdekében: „Apám, te vagy a király, és Dávid a szolgád. Nem vétett neked semmit, hát te se vétkezz ellene! Sőt, Dávid mindig hűségesen szolgált téged, és sokat köszönhetsz neki. ⁵ Kockára tette az életét, amikor megölte a filiszteust, és ezen keresztül az Örökkévaló nagy győzelmet adott egész Izráelnek. Te is láttad ezt, és örültél neki! Miért akarsz ártani Dávidnak, hiszen tudod, hogy ártatlan! Ha ok nélkül megölnéd, súlyosan vétkeznél!”

⁶ Saul hallgatott Jonatán szavára, és ezt válaszolta: „Rendben van, fiam, esküszöm az Örökkévalóra, hogy nem fogom megöletni Dávidot.”

⁷ Ezután Jonatán hívatta Dávidot, és mindent elmondott neki, majd Saulhoz vezette. Ettől fogva Dávid ismét ugyanúgy szolgált Saul udvarában, mint azelőtt.

⁸ Majd ismét kiújult a harc a filiszteusok és Izráel között. Ebben Dávid is részt vett, és olyan nagy győzelmet aratott, hogy a filiszteusok futva menekültek a csatából.

Saul ismét meg akarja gyilkolni Dávidot

⁹ Egyszer, amikor Saul a házában ült, ismét megszállta a gonosz szellem, amelyet Isten^[a] küldött. Dávid éppen a király előtt pengette a hárfáját. Saul — aki a kezében tartotta a lándzsáját — ¹⁰ hirtelen azt gondolta: „Most megölöm Dávidot! A falhoz szegezem!” — s azzal a lándzsáját Dávid felé hajította, aki azonban félrehajolt, így a lándzsa a falba fúródott. Dávid kifutott a házból, és még az éjjel elmenekült.

¹¹ Saul utána küldte az embereit, hogy álljanak lesben Dávid házánál, és reggel öljék meg. Azonban Mikál figyelmeztette a férjét: „Ha még ma éjjel el nem menekülsz, reggel megölnek!” ¹² Azután Mikál az ablakon keresztül leeresztette Dávidot, aki elfutott, s így megmenekült a haláltól. ¹³ Ezután Mikál Dávid ágyába fektette a házibálványt, a fejéhez kecskeszőrt rakott, és betakarta Dávid ruháival.

¹⁴ Amikor Saul odaküldte az embereit, hogy fogják el Dávidot, Mikál azt mondta nekik, hogy a férje beteg.

¹⁵ Egy idő múlva Saul megint odaküldte őket, hogy nézzék meg Dávidot, s ezt mondta nekik: „Hozzátok elém, ha kell, ágyastól is, hogy megöljem!” ¹⁶ Saul emberei ismét Dávid házához mentek, és ezúttal fölfedezték, hogy csak a házibálvány fekszik az ágyban, és amit Dávid hajának gondoltak, az csak kecskeszőr.

¹⁷ Saul szemrehányást tett Mikálnak: „Miért csaptál be? Miért engedted megszökni ellenségemet?”

De Mikál így védekezett: „Dávid megfenyegetett, hogy ha nem engedem elmenni, megöl.”

Dávid a próféták közé menekül

¹⁸ Dávid tehát elmenekült, és Rámába ment Sámuelhez, akinek elmondta, hogyan bánt vele Saul. Azután együtt a próféták táborába^[b] mentek, és egy ideig ott maradtak.

¹⁹ Saulnak azonban tudomására jutott, hogy Dávid a táborban rejtőzik, Ráma mellett. ²⁰ Ezért oda is utána küldte az embereit, hogy fogják el. Azok el is mentek, de mikor meglátták a próféták csoportját, akik prófétáltak, és Sámuelt, a vezetőjüket, Isten Szelleme őket is betöltötte, és ők is prófétálni kezdtek.

²¹ Jelentették ezt Saulnak, aki másokat küldött helyettük Dávidért, de ezek a küldöttek is úgy jártak, mint az előzők: ők is prófétálni kezdtek. Harmadszor is küldött oda Saul embereket, de azok is ugyanúgy prófétálni kezdtek, amikor odaérkeztek. ²² Végül maga Saul is fölkerekedett, és elindult Rámába. Amikor a Szekúban lévő ciszternához érkezett, amely a kopasz dombon van, a szérűskert mellett,^[c] kérdezősködött Sámuel és Dávid után. Azt mondták neki, hogy a próféták táborában találja őket Ráma közelében.

²³ Saul tehát oda igyekezett, de Isten Szelleme már útközben betöltötte, és folytonosan prófétált, amíg a Ráma melletti táborba érkezett. ²⁴ Ott azután levetette a ruháit, és ő is prófétált Sámuel előtt. Egész nap és egész éjjel ott feküdt meztelenül, és prófétált.

Erre utal az ismert szólás: „Már Saulból is próféta lett?”