30 Ráhel látta, hogy nem tud Jákóbnak gyermeket szülni, emiatt féltékeny lett nővérére, Leára. Jákóbnak pedig azt mondta: „Adj nekem gyermekeket, mert ha nem, belehalok!”

² Jákób ezért nagyon megharagudott rá, és így válaszolt: „Isten vagyok én, hogy gyermeket adjak neked?! Ha ő nem engedi, hogy szülj, akkor mit tehetek én?”

³ Ráhel akkor ezt felelte: „Nézd, itt van a szolgálóm, Bilha! Hálj vele, és ha majd gyermeket szül neked, az az én gyermekem lesz!”

⁴ Így hát Ráhel odaadta Jákóbnak Bilhát másodfeleségül. Jákób Bilhával hált, ⁵ aki fogant és fiút szült Jákóbnak. ⁶ Akkor Ráhel ezt mondta: „Isten fiút adott nekem! Meghallgatta könyörgésemet, és a javamra ítélt!”^[a] Ezért nevezte a fiút Dánnak.

⁷ Egy idő múlva Bilha, Ráhel szolgálója, ismét fiút szült Jákóbnak. ⁸ Ráhel akkor így kiáltott föl: „Nagy küzdelmet vívtam a nővéremmel, és győztem!” Ezért nevezte a fiút Naftálinak^[b].

⁹ Lea úgy gondolta, hogy ő már nem fog többet szülni, ezért a szolgálóját, Zilpát adta Jákóbnak másodfeleségül. ¹⁰ Ezután Zilpa is fiút szült Jákóbnak, ¹¹ és Lea örömében így kiáltott: „Milyen váratlan szerencse!” Ezért nevezte a fiút Gádnak^[c]. ¹² Azután Zilpa ismét fiút szült Jákóbnak, ¹³ és Lea megint ujjongott: „Milyen áldott vagyok! Bizony, boldognak mondanak engem az asszonyok!” Ezért a fiút Ásérnek^[d] nevezte.

¹⁴ Ezek után történt, hogy Rúben búzaaratáskor kiment a mezőre, ahol mandragórát^[e] talált, amelyet anyjának, Leának adott. Ezt Ráhel észrevette, és ő is kért belőle: „Lea, kérlek, adj nekem is a fiad mandragórájából!”

¹⁵ De Lea elutasította: „Nem elég, hogy a férjemet elhódítottad tőlem, még a fiam mandragóráját is el akarod venni?”

Ráhel ezt felelte: „Jól van, akkor ma éjjel háljon veled Jákób, csak add nekem azt a mandragórát!” Így hát megegyeztek.

¹⁶ Aznap este, mikor Jákób hazafelé tartott a mezőről, Lea eléje sietett, és ezt mondta: „Ma este hálj velem, mert így egyeztünk meg Ráhellel. Megfizettem neki a fiam által talált mandragórával.” Így is történt: aznap éjjel Jákób Leával hált, ¹⁷ aki ismét fogant, majd fiút szült, mert Isten meghallgatta a kérését. ¹⁸ Ötödik fiának születésekor Lea ezt mondta: „Isten megajándékozott engem, amiért odaadtam szolgálómat a férjemnek!” Ezért a fiát Issakárnak^[f] nevezte.

¹⁹ Később Lea hatodszor is fiút szült Jákóbnak. ²⁰ Ekkor így kiáltott föl: „Milyen gazdagon megajándékozott Isten! Most már biztosan megbecsül engem a férjem, hiszen hat fiút szültem neki!” Ezt a fiát pedig Zebulonnak^[g] nevezte.

²¹ Azután Lea leányt szült Jákóbnak, akit Dinának nevezett.

²² Ezután Isten jóindulattal fordult Ráhelhez, és teljesítette a kérését: megadta neki, hogy gyermeke lehessen. ²³ Így hát végre ő is áldott állapotba került, és fiút szült Jákóbnak. Akkor örömében így kiáltott föl: „Isten végre levette rólam a meddőség szégyenét!” ²⁴ Elsőszülöttjét Ráhel Józsefnek^[h] nevezte, mert azt mondta: „Adjon még őhozzá az Örökkévaló nekem másik fiút is!”

Jákób meggazdagodik

²⁵ József születése után Jákób ezt mondta Lábánnak: „Kérlek, most már bocsáss el, hadd térjek vissza szülőföldemre! ²⁶ Engedd el velem együtt a feleségeimet, akikért leszolgáltam a megszabott időt, és a gyermekeimet is! Hiszen jól tudod, mennyi hasznod származott a munkámból!”

²⁷ Lábán azonban így felelt: „Ha valóban jóindulattal vagy irántam, akkor kérlek, maradj még! Úgy látom,^[i] hogy az Örökkévaló miattad áldott meg engem. ²⁸ Mondd meg, milyen bért kérsz, megadom, ha itt maradsz!”

²⁹ De Jákób így válaszolt: „Lábán, te nagyon jól tudod, mennyi hasznod származott a szolgálatomból! Láthattad, mennyire megszaporodtak csordáid és nyájaid, amíg én viseltem gondjukat. ³⁰ Hiszen amikor hozzád érkeztem, csak kevés állatod volt, most pedig nézd meg, milyen hatalmasra növekedtek csordáid és nyájaid! Mennyire megáldott téged az Örökkévaló munkám nyomán, akármihez is fogtam! De most már a saját családom vagyonát is gyarapítanom kell!”

³¹ „Jól van, mondd meg, mennyi bért kérsz, és megadom, csak maradj!” — alkudozott Lábán. De Jákób nem engedett: „Nem kell nekem semmiféle fizetség, vagy bér! Továbbra is őrzöm a nyájaidat, ha egyezséget kötsz velem. Nézd, ez az ajánlatom: ³² Még ma végigjárom kecske- és juhnyájaidat. A kecskék közül kiválogatok minden tarkát, vagyis a foltos és csíkos mintázatúakat. A juhok közül pedig kiválogatom az egészen feketéket. Ezeket add nekem — ez a nyáj legyen az én bérem! ³³ Így ellenőrizheted becsületességem: ha megvizsgálod nyájamat, és találsz közöttük olyan kecskéket, amelyek nem tarkák, vagy olyan juhokat, amelyek nem teljesen feketék — akkor azokat loptam tőled.”

³⁴ Lábán elfogadta Jákób ajánlatát: „Rendben van, legyen úgy, ahogy mondtad!” ³⁵ Azonban maga Lábán válogatta ki — még azon a napon — nyájai közül az összes foltos és csíkos mintázatú, vagyis tarka nőstény és bakkecskét, meg egyszínű fekete juhot. Ezekből egy másik nyájat formált, és azt a fiaira bízta. ³⁶ Majd elküldte őket háromnapi járóföldre, hogy jó messzire legyenek a saját nyájától, amelyet továbbra is Jákób legeltetett.

³⁷ Jákób ezután fiatal vesszőket vágott nyárfákról, mandulafákról és platánfákról. A vesszőket késével megfaragta: csíkokban lehántotta a kérgüket, hogy helyenként kilátszott a vessző fehér belseje. ³⁸ Ezeket a tarka és csíkos mintázatú vesszőket odaállította az itatóvályúkhoz. Amikor az állatok inni jöttek, a vesszők éppen a szemük előtt voltak. Azért helyezte oda a vesszőket, mert a juhok és kecskék mindig az itatóvályú előtt szoktak párosodni. ³⁹ Így hát, amikor párosodtak, látták a tarka vesszőket, és a kicsinyeik is tarkák lettek: csíkos és foltos mintázatú bárányokat és kecskegidákat ellettek. ⁴⁰ Jákób ezeket különválasztotta, és szembefordította őket a rábízott nyájjal, amely Lábáné volt. Így választotta külön a saját nyáját a Lábánétól, s nem engedte, hogy a két nyáj keveredjen.

⁴¹ Amikor az erős és egészséges állatok párzottak, Jákób eléjük helyezte a csíkos vesszőket az itatóhoz. ⁴² Ellenben mikor a satnyább és gyengébb állatok párzottak, nem tette oda a vesszőket. Így a gyengébb szaporulat mindig Lábánnak jutott, az egészséges és erős bárányok és gidák pedig Jákóbnak. ⁴³ Jákób nyája és vagyona folyvást gyarapodott. Végül nagyon meggazdagodott, rengeteg juha, kecskéje, szamara és tevéje lett, meg sok szolgája és szolgálója.