Add parallel Print Page Options

Értsétek meg, Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura hamarosan elveszi Júda népétől mindazt, amire támaszkodtak, és Jeruzsálemből, amiben lakosai bíztak!

Elveszi a kenyeret és a vizet,
    a hős harcosokat és katonákat,
bírákat és prófétákat,
    jövendőmondókat és a véneket,
elveszi a katonai és polgári vezetőket,
    a tanácsadókat, mesterembereket és varázslókat.

„Helyettük kamaszokat adok nekik fejedelmekül,
    akik majd felelőtlenül és önzőn uralkodnak rajtuk.”
Nyomorba süllyed a nép,
    egyik a másikat nyomorgatja,
    mind erőszakoskodnak egymással,
az ifjú tiszteletlenül az idősre támad,
    a közember a vezetők ellen lázad.

Akkor így biztatja testvér a testvérét:
„Neked még van egy jó ruhád,
    légy a fejedelmünk, vezérünk!
Rád bízzuk ezt a romhalmazt,
    vállald el hát a vezetést!”
De az így kiált fel:
„Nem leszek én a gondviselőtök!
    Sem ruha, sem kenyér nincs a házamban,
nem leszek én a vezéretek!”

Bizony, megromlott Jeruzsálem,
    Júda népe lezüllött!
Az Örökkévaló ellen fordultak szavaikkal és tetteikkel,
    s ellene lázadtak, hogy haragra ingereljék.
Személyválogatásuk ellenük tanúskodik,
    kérkednek bűneikkel, mint Sodoma lakói,
    már nem is szégyenkeznek!
Jaj nekik, mert saját fejükre hozzák a bajt,
    amit megérdemeltek!

10 Mondjátok meg az igazaknak,
    hogy nekik jó soruk lesz,
    mert tetteik gyümölcsét élvezhetik!
11 De jaj a vétkeseknek,
    mert gonoszságukért megfizetnek nekik!
12 Jaj népem! Elnyomóid gyermekek,
    és asszonyok uralkodnak rajtad!
Vezetőid tévútra vezetnek,
    mert maguk is utat tévesztettek.

13 Bírói székéből feláll az Örökkévaló,
    hogy pereljen, és megítélje a népeket.
14 Népe vezetőin számon kéri vétkeiket:
„Letaroltátok a szőlőt[a] az utolsó szemig!
    Házaitokban szegényektől rablott zsákmányt rejtegettek!
15 Hogy meritek letaposni népemet,
    porba tiporni szegényeit?!”
    Ezt mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura.

16 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Sionban a leányok elbizakodtak,
    az asszonyok fenn hordják orrukat!
Kihívóan tekintgetnek körül,
    tipegve járnak,
    csilingelnek lábkarikáikkal.”

17 Emiatt Uram, az Örökkévaló megszégyeníti őket:
    Sion leányainak fejét kopaszra nyírják,
    asszonyait csupaszra vetkőztetik.

18 Bizony akkor elveszi tőlük Uram minden drága díszüket, ékszerüket: lábpereceket, fejékeket és holdacskás nyakláncokat, 19 fülbevalókat, karpereceket és fátylakat, 20 kendőket, lábra való láncokat, illatszereket, díszes öveket és amuletteket,[b] 21 gyűrűket és orrpereceket, 22 díszes ruhákat, köntösöket és erszényeket, 23 tükröket, selyemingeket, turbánokat és vállkendőket.

24 Akkor majd a parfümillat helyett
    bűzt éreznek,
díszes öv helyett
    a derekukon kötelet hordanak,
az elegáns frizura helyén
    kopaszság[c] lesz,
a drága ruhák helyett
    zsákba[d] öltöznek.
Bizony, arcfesték helyett
    a szolgaság bélyegét viselik majd bőrükön!
25 Fiaidat kard öli meg,
    vitézeid harcban esnek el, Jeruzsálem!
26 Kapuid romlásukat gyászolják,
    te magad pedig a porban ülsz majd,
    sorsodon sírva-keseregve.

Footnotes

  1. Ézsaiás 3:14 szőlőt Valószínűleg jelképesen értendő: Júda országát és népét jelenti. A Szentírásban a szőlőskert sok helyen szerepel Isten népe jelképeként.
  2. Ézsaiás 3:20 amulett Apró tárgy, amelyet a pogányok a nyakukba vagy a karjukra kötve hordtak, mert varázserőt tulajdonítottak nekik (pl. hogy megvédik tulajdonosukat a betegségtől).
  3. Ézsaiás 3:24 kopaszság Az ókorban a rabszolgákat kopaszra nyírták.
  4. Ézsaiás 3:24 zsákba A gyászolás külső jele sokszor a zsákba öltözés volt.