Add parallel Print Page Options

A menyasszony

Éjről éjre kerestem őt ágyamon,
    mert szívből megszerettem,
kerestem,
    de sehol sem találtam!
Felkeltem hát,
    bejártam a várost[a],
kerestem a tereken,
    kutattam az utcákon,
    mert szívemből megszerettem,
kerestem,
    de sehol sem találtam!
Rám akadtak az őrök,
    akik a városra vigyáznak.
Kérdeztem tőlük: „Láttátok-e őt,
    kedvesemet, akit lelkemből szeretek?”

Épp csak továbbléptem,
    máris megtaláltam kedvesemet,
    akit lelkemből szeretek!
Megöleltem, el sem engedtem többé,
    míg be nem vezettem anyám házába,
    szülőanyám belső szobájába.

Ó Jeruzsálem leányai,
    nézzétek az őzeket és a szarvasokat!
Ne ébresszétek fel a szerelmet,
    ne szítsátok fel tüzét, ameddig ő nem akarja!
Meg kell ígérnetek![b]

A barátaik

Nézzétek, ki közeleg ott,
    a puszta felől?
Olyan, mint füstoszlop,
    melyből mirha, tömjén
    és mindenféle fűszer illata árad.
Salamon gyaloghintója az!
    Körülötte erős vitézei,
    hatvan hős, Izráel harcosai közül.
Mind kardforgató, hadakozásban jártas,
    kardja az oldalán,
    nem fél az éjszaka rémeitől sem.
Gyaloghintót készíttetett Salamon király
    libanoni cédrusból,
10 oszlopait ezüstből,
    támláját aranyból,
    ülését bíborból.
Belsejét szerelemmel bélelték ki
    Jeruzsálem leányai.

11 Jöjjetek, nézzétek Salamont,
    Sion leányai!
Lássátok a királyt!
    Fején koszorúja, amellyel anyja koronázta meg őt
    a menyegzője napján,
    szíve örömének napján.

Footnotes

  1. Énekek Éneke 3:2 Felkeltem… várost Akkoriban rendkívül szokatlan volt, hogy egy nő egyedül kimenjen a házából. Az pedig egyenesen elképzelhetetlen volt, hogy éjjel egyedül járkáljon a város utcáin.
  2. Énekek Éneke 3:5 Meg kell ígérnetek Szó szerint: „kényszerítelek benneteket, hogy esküvel ígérjétek meg”.

Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, a kit szeret az én lelkem,
keresém õt, és meg nem találtam.

Immár felkelek és eljárom a várost,
a tereket és az utczákat,
keresem azt, a kit szeret az én lelkem;
keresém õt, és nem találám.

Megtalálának engem az õrizõk, a kik a várost kerülik. [Mondék nékik:]
Láttátok-é azt, a kit az én lelkem szeret?

Alig mentem vala el azoktól,
mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret.
Megragadám õt, el sem bocsátám,
mígnem bevivém õt anyám házába,
és az én szülõmnek ágyasházába.

Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai,
a vadkecskékre, és a mezõnek szarvasira,
fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet,
valamíg õ akarja.

Kicsoda az, a ki feljõ a pusztából,
mint a füstnek oszlopa?
mirhától és tömjéntõl illatos,
a patikáriusnak minden [jó illatú] porától.

Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja,
hatvan erõs [férfi] van körülötte,
Izráelnek erõsei közül!

Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek,
kinek-kinek oldalán fegyvere,
az éjszakának félelme ellen.

Hálóágyat csinált magának Salamon király
a Libánus fáiból.

10 Oszlopait ezüstbõl csinálta,
oldalát aranyból, ágyát biborból,
belsõ része ki van rakva szeretettel,
a Jeruzsálemnek leányi által.

11 Jõjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai,
Salamon királyt a koronában,
melylyel megkoronázta õt az anyja,
az õ eljegyzésének napjára, és az õ szíve vígasságának napjára!